Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

A dél-dunántúli megyék A megyék megnevezése Az iskolák száma A tantermek száma R Az egy iskolára jutó R tanterem Az egy teremre jutó tankötelesek száma R A tanítók száma 6-12 6-15 évesek Baranya 397 468 1 1,26 1 64,1 94,3 1 436 Somogy 368 407 2 1,11 3 76,2 110,1 2 431 Tolna 179 179 4 1,00 4 148,9 211,1 l 269 Zala 331 394 3 1,19 2 108,8 149,3 3 428 Magyarország 13,798 95,6 135,2 17,792 Az iskolahálózatnak a dél-dunántúli megyék aprófalvas településszerkezetével összefüggő fejletlenségét a régióban az egytantermes népiskola jelentette, amelynek rangsorában Somogy

7 a második helyen állott, Baranyát követve az élen. A táblázat utal megyénkben az egy tanteremre jutó 6-12 éves tanköteleseknek az országos átlagnál jóval alacsonyabb számára és arra is, hogy a megyék rangsorában mind Tolna, mind pedig Zala hátrányosabb helyzetben volt megyénkkel szemben, éppen megfelelve a törvényáltali előírás (egy teremben 80 növendék tanítható) előírásnak. Az iskolába járók megyebeli aránya is 1296-kal volt jobb (60,38) az országos aránynál (48,45), csaknem egybeesvén az osztrák birodalmi átlaggal.