Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

jövedelme, valamint az iskolalátogatottság régió megyéiben 1869) Növe- Az iskolalátoga- Növekedés tottsági arány kedés Átlagjövedelem Növekedés % 1846/48 1869 % 1846/48 1869 % 76,51 58,79% 69,67% 18,50 120 221,51 84,59 (2) (3) (3) 105,23 42,96% 60,38% 40,54 100 194,33 94,33 (1) (2) (1) 10,69 43,00% 62,89% 46,25 130-140 255,90 82,78-96,84 (4) (1) (2) 62,73 42,19% 48,26% 14,38 125 194,51 55,60 (3) (4) (4) 62,40 187% 241% 29% 122 217 78% Somogy hozta be 96,79%-os iskolagyarapítási növekedésével, reformkori viszonylagos lemaradását. Zala volt a harmadik (33,46%), míg a reformkori nagy növekedése után Tolna került a negyedik helyre (5,29%). A tanítók számának növekedésében az első hely Somogyé, a második Baranyáé, a harmadik Zaláé volt, s e kategóriában is a negyedik hely Tolna megyének jutott. Az iskolalátogatottsági arányban ezúttal is Tolnáé volt a vezető rangsor, Somogy a második, Baranyáé a harmadik és Zaláé a negyedik. Ennek a növekedésnek az átlaga, már csak 29%-os volt a régióban a reformkori 60%-ossal szemben. A néptanítók átlagjövedelmének az emelkedése 78%-os volt. a megyék rangsorában Somogy (94,33%), Tolna (83,96% ), Baranya (84,59% ) és Zala (55,60%) volt a sorrend.