Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

1/4—1/8 telkü jobbágy 1/8 telkü jobbágy Ismeretlen teleknagyságú jobbágy 25,47% 11,99% 4,73% Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a Dunántúl egyes megyéiben a telkes jobbágyoknak átlagosan milyen nagyságú telkük, azaz milyen telekátlaguk volt, és az hány magyar holdat jelentett. Telekátlag Birtokátlag Mosón -95 27,82 hold Komárom -,70 20,90 hold Győr -61 19,57 hold Baranya -57 19,54 hold Veszprém -54 18,22 hold Somogy -52 18,20 hold Zala -,48 13,75 hold Sopron -45 12,16 hold Fejér -,43 16,86 hold Tolna -,43 15,67 hold Vasvár -,43 11,23 hold Átlagosan tehát Mosón megyében volt a legnagyobb, Vasvárban a legkisebb az úrbéres jobbágynak a birtoka. Egyetlen megyében sem volt a birtokátlag 10 hold alatt. Persze, a jobbágy-gazdaság erejét meghatározó tényezők közül a birtok nagysága csak az egyik volt. Nem kevésbé jelentős tényező volt az állatállomány. A telekállománynak túlnyomó többsége a telkes jobbágyok kezén volt, de kis hányadát a zsellérek birtokolták. A belső telkeknek 8,58, a szántóknak 1,12, a réteknek 1,63%-a volt a zselléreké, az egész Dunántúl átlagában. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az úrbéres parasztok számos helyen nem úrbéres földet is műveltek, szőlőt, irtványföldet stb. Gazdasági helyzetüket döntően mégis az úrbéres telekállomány határozta meg. A dunántúli úrbéres parasztok közül csak 6,03%-nak volt 1 teleknél nagyobb birtoka. 67,20%-uk 1/2 teleknél kisebb birtokon gazdálkodott. Feltehető, hogy a Felvidéken még nagyobb arányban éltek a kevés földdel rendelkezők. De az is valószínű, hogy az Alföldön, különösen a nagyobb mezővárosokban, jóval nagyobb parasztbirtokok is voltak, és jelentős számban éltek nagybirtokú parasztok. Az anyaországon kívüli országrészekben, Erdélyben, Horvátországban és Szlavóniában, nyilván szintén többrétegű volt az úrbéres parasztság, ha az egyes rétegek gazdasági helyzete közötti különbség nem is volt olyan nagy, mint az anyaország némely vidékein. Az úrbéres parasztságnak az a rétegeződése, amelyet az úrbérrendezéskor készült összeírás tükröz, az országnak azokban a részeiben, amelyek nem voltak török uralom alatt, már időszakunk kezdetekor, sőt már azelőtt is megvolt. A török uralom alól nagyrészt lakatlanul kikerült területeken azonban hosszú ideig még jóval homogénabb volt az úrbéres parasztság. A rétegeződés a föld művelésének a módjától függött, az pedig a rendelkezésre álló föld mennyiségének volt a függvénye.