Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )
Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza—Maros szöge 91,70% 92,08% 99,26% Erdélyben pedig Magyar vármegyék Székelyföld Királyföld 94,86% 95,28% 99,85% A polgárok és jobbágyok arányszáma az egyes országrészekben az ott élt nemesek arányszámától függött. A fentiekben már láttuk, hogy a városi polgárságnak, a jobbágyság nélkül számítva, mi volt a számaránya. Azt leszámítva kaphatjuk meg a parasztság tiszta számarányát. így az állapítható meg, hogy a szűkebb Magyarországon 88,13, Erdélyben pedig 89,33% volt a parasztság arányszáma. A II. József-kori népszámlálás adataiból a parasztság számát és számarányát pontosan megállapítani nem tudjuk. Az adatokból levonható következtetések azt mutatják, hogy időszakunkban a számarány lényegesen nem módosult, sem az anyaországban, sem Erdélyben. A parasztság kategóriái A parasztságnak időszakunkban is 2 nagy kategóriáját különböztethetjük meg: az úrbéres földeken gazdálkodókat és a földesúri majorságokban szolgálókat. Arra vonatkozólag, hogy ez a 2 kategória számbelileg miként viszonylott egymáshoz, közvetlen adataink nincsenek, következtetéseken alapuló feltevésekre vagyaink utalva. Következtetésekre nyújtanak lehetőséget a Dunántúl úrbéres birtokviszonyira vonatkozó adatok, amelyeket az 1760-as évek második felében történt úrbérrendezés alkalmával készült összeírásokat feldolgozó történeti statisztikai munka tartalmaz. 41 A Dunántúl 11 megyéjének 2646 helysége közül az úrbérrendezés idején 2405-ben, azaz a helységeknek 88,90%-ában volt úrbéres birtok, éltek úrbéres parasztok. Az úrbérrendezés idején a Dunántúl összlakosságának 57,7%-a volt úrbéres paraszt. A legtöbb: 82,1% Mosón megyében, a legkevesebb: 35,2% Veszprém megyében. A Dunántúl művelés alatt álló (belső telek, szántó és rét) egész területének 41,65%-a volt úrbéres föld. Az úrbéres parasztság számaránya tehát nagyobb volt, mint az úrbéres birtoké. Ezt természetesnek találhatjuk, hiszen a majorsági földek jelentős hányadát az úrbéres parasztság művelte meg robot-munkájával. Talán nem nagyot tévedünk, ha a majorsági parasztság számarányát az úrbérrendezés idején a Dunántúl egész parasztsága 25%-ára becsüljük. Ennél nagyobb a majorsági parsztság számaránya az ország más részeiben sem lehetett, *
