Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

A legtöbben az alábbi megyékben laktak: Duna bal partján Nyitra megye 9925 személy 12,29% Pozsony- megye 6356 személy 7,87% Trencsén megye 3287 személy 4,07% Nógrád megye 1896 személy 2,35% Duna jobb partján Sopron megye 3426 személy 4,24% Zala megye 2801 személy 3,47% Veszprém megye 2751 személy 3,41% Győr megye 2400 személy 2,97% Somogy megye 2242 személy 2,76% Vasvár megye 2079 személy 2,57% Tolna megye 2073 személy 2,57% Komárom megye 1752 személy 2,17% Fejér megye 1469 személy 1,82% Duna-Tisza közén Pest megye 5326 személy 6,59% Tisza jobb partján Zemplén megye 6370 személy 7,88% Abaúj-Torna megye 2906 személy 3,60% Sáros megye 2346 személy 2,90% Borsod megye 2273 személy 2,81% Fereg-LJgocsa megye 2170 személy 2,69% l ng megye 1887 személy 2,34% Tisza bal partján Szatmár megye 2569 személy 3,18% Szabolcs megye 2509 személy 3,11% Mármaros megye 22 54 személy 2,79% Bihar megye 1093 személy 1,35% A legtöbb zsidó a század 80-as éveiben is a Felvidék és a Dunántúl nyugati megyéiben lakott, de országrészek között már jóval egyenletesebb volt, mint még a 40-es években. Ebben nyilván jelentős szerepe volt annak, hogy a beköltözés kelet felől is jelentős méreteket öltött. Zemplén megyében, ha minimálisan is, de máitöbb zsidó lakott, mint Pozsonyban. Az anyaország 80 783 zsidó lakosa közül csak 2438 élt városokban. A legtöbb: Duna bal partján Trencsén Bazin Szentgyörgy Pozsony Szakolca 388 személy 304 személy 243 személy 237 személy 113 szemelv