Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

után azonnal agitálni kezdtek.

88 Ezek a külsőségek az egyszerű falusi emberekre nem maradtak hatástalanok. A gazdagyűlések, népgyűlések esetenként olyan hatásosak voltak, hogy a parasztok helyben meg akarták alakítani a tsz-t. Emiatt a fonyódi vb határozatban mondta ki, hogy tsz-t alakítani csak külön alakulóülésen lehet.

89 Más esetekben viszont a gyűlések éppen ellenkező hatást váltottak ki. Gyakran tartottak előadást a Szovjetunióban járt parasztküldöttek, vagy a Szovjetunióból érkezett parasztküldöttségek.

90 Érdekes módon ezeket a nép bizalmatlanul fogadta. Szabadiban a Szovjetunióban járt küldött beszámolója „a legnagyobb ellenséges hangulatot váltotta ki." Állandóan zavarták az előadót, hozzászólások egyáltalán nem voltak, s amikor a vb titkár az előadó védelmére kelt, kizavarták a teremből.

91 Hozzá kell tenni, hogy a heti jelentésben azonnal javaslatot tettek az ellenzékiek internálására. Korszakunkban új büntetőjogi törvénykönyv megalkotása helyett inkább rendeletekkel kívánták a büntetőjogi szabályozást megoldani annak az igénynek megfelelően, hogy olyan magatartásokat nyilvánítsanak alacsonyabb jogszabályokkal bűncselekménynek, amelyek a politikai vezetés számára éppen nem kívánatosak. A Rákosi-csoport egyébként sem szívesen kötötte meg magát jogszabályokkal, de 1949-től a büntetőjogot is a pillanatnyi célok elérésének szolgálatába állította. Konszolidált, törvényes állapotok között sem kívánatos, hogy egy tényállást ne törvény minősítsen bűncselekménynek, ám az átmeneti korszakokban mindig nagyobb az önkényesség, a törvénysértések veszélye, ezért nagyobb érdek fűződik a jogszabályok stabilitásához. A jogszabályok instabillá válása a vezetésben a kalandor politika képviselőinek, a törvénytelen eszközök követőinek kedvez. Mindez alsóbb szinten is a törvényesség fellazulásához vezet - nem is szükségszerűen a jó szándék hiánya miatt -, mivel a jogalkotás követhetetlenné, a hatályos joganyag áttekinthetetlenné válik. Hogy csak néhányat említsünk a korábbi hatályban lévő törvények mellett hatályba lépett újabb rendeletek közül: „a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása" tárgyában kibocsátott 8 400/1946. M. E. sz. rendelet (a még hatályban lévő, „a fizetési eszközökkel elkövetett viszaélésekről" szóló 1922. évi XXVI tc. mellett), „a gazdasági rend büntetőjogi védelme" tárgyában kibocsátott 8800/1946. M. E. sz. rendelet, amely többek között a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményeket is szabályozta. 1951 második negyedétől 1956 első negyedéig csaknem 5 és félezer ítéletet hoztak a somogyi bíróságok, sokezer év börtönbüntetéssel. E büntetések majdnem 90 %-a 1953 tavaszáig történt. A dicstelen dicsőséget 1952 első fele vitte el, az összes büntetések majdnem egyharmadát ekkor hozták.

92 További büntető jogszabályok többek között „az aranyból vagy arany felhasználásával készült ékszerek és használati tárgyak előállításának és forgalmának szabályozása" tárgyában kibocsátott 10 820/1946. M. E. sz. rendelet, „az egyes ipari és kereskedelmi vállalatokhoz vállalatvezető kirendelése" tárgyában kibocsátott 3 500/ 1948. Korm. sz. rendelet, „az egyes ipari vállalatok alkalmazottainak létszámára vonatkozó adatok bejelentése" tárgyában kibocsátott 3 510/1948. Korm. sz. rendelet, más rendeletek

93 és a szempontunkból legfontosabb, „a termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről" kibocsátott 2 560/1949. Korm. sz. rendelet. Ennek értelmében „bűntettet követ el, s két évtől tíz évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezíti,