Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

3- A szövetkezeti mozgalom kibontakozása A termelőszövetkezeti mozgalom kérdése először az 1950. december 5-i vb-ülésen szerepelt napirenden. Ez meglepően későinek tűnik, hiszen ez sorrendben már a 27. vb-ülés volt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a megyei vb ekkor foglalkozott először a kérdéssel, hiszen a járási vb-k munkájában már kezdettől igen nagy súllyal szerepelt a tsz-szervezés - nyilván megyei irányítással. A 143/1950. M. T. sz. rendelet értelmében a megyei vb keretében az alábbi osztályokat kellett felállítani: pénzügyi, terv- és statisztikai, igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, építésügyi, közlekedési, oktatási- és népművelési, közegészségügyi- és népjóléti, valamint munkaerő-gazdálkodási osztályt.

31 A belügyminiszter hozzájárulásával - az érintett miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ettől a felsorolástól el lehetett térni. így került megszervezésre az Élelmezési Minisztérium 200 033/1951. számú körlevele alapján 1951- január 15-én a begyűjtési osztály, továbbá a 160/1950. (VI. 14.) M. T. sz. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyében összevont ipari és kereskedelmi osztályt szerveztek (később Somogyban megint különvált a két osztály). A tsz-szervezés a mezőgazdasági osztály feladata volt, igazán érdekes ezen osztály iratainak kutatása lenne, sajnos azonban ezek az iratok nem maradtak fenn. így kénytelenek vagyaink a megyei és járási vb-ülések jegyzőkönyveire támaszkodni. A járási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a tsz-alakítás a begyűjtés után a második legfontosabb tanácsi tevékenység volt. A terménybegyűjtés az országosan kiemelt feladatok között Somogyban fokozott jelentőséggel bírt részint azért, mert - a korábban már taglaltak szerint Somogy az ország hagyományos gabonaellátó területe volt, részint a kiemelkedően magas begyűjtési tervek miatt, ezeket ugyanis lehetetlen volt teljesíteni. 1950 szeptemberében a megyék közt Somogy volt legjobban lemaradva a terménybegyűjtéssel, és ezt megelőzően is soha nem tett eleget 100 96-ig beszolgáltatási kötelezettségének.

32 Az ország 140 járása közül a Nagyatádi járás állt begyűjtésben az utolsó helyen.

33 Mint minden más tevékenység, a begyűjtés is állandó értékelés tárgya volt, a munkaverseny-eredményeket országosan rendszeresen közzétették, és ebben Somogy mindig a sor végére szorult. Az erkölcsi megszégyenítés számos eszköze mellett (sajtó, stb.) sorozatban váltották le a vezetőket, és ez a tény szabta meg a megyei tanács hozzáállását a kérdéshez. A terménybegyűjtés mellett minden más feladat háttérbe szorult, így a tsz-szervezésben is viszonylag rövid idő alatt, kevés munkabefektetéssel kellett eredményt elérni. Ilyen körülmények között a munkában fokozódott a türelmetlenség, eluralkodtak az erőszakos módszerek, és lassú, meggyőzéses, átneveléssel történő, az önkéntességet tiszteletben tartó tszszervezésről nem mindig beszélhetünk. A tsz-szervezés nagy korszakai hagyományosan december-januári időszakra tehetők, a kampány ekkor érte el csúcspontját - alkalmazkodva a mezőgazdasági termelés ciklusaihoz. Ebben az időszakban más jellegű tevékenységgel a parasztság nincs lekötve, és a tanácsok sincsenek elfoglalva a begyűjtés és a mezőgazdasági munka szervezésével. December 5-én a Somogy megyei Tanács is megindította hagyományteremtő téli kampányát. A vb-ülésen Sási János mezőgazdasági osztályvezető előterjesztette a „tszcs fejlesztésére és munkaszervezetének megszilárdítására" vonatkozó tervezetét.