Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

1919. április 28. Budapest Mindenkihez Felvéve: 1919. április 28. — DEVRIES. Az ellenforradalom orgánumai továbbra is zavartalanul jelennek meg a német-osztrák kormány védelme alatt, így pl. a bécsi Magyar Futár című lapot a német-osztrák kormány közreműködésével tömegesen csempészik be Magyarországra. A kiutasítások az utóbbi időben csaknem kizárólag olyan munkások ellen irányultak, akik hitet tettek a szocializmus mellett és olyan hivatalnokok ellen, akik különböző likvidáló hatóságoknál tevékenykedtek. Az úgynevezett sajtószabadság melletti mozgalom már csak azért is tarthatatlan, mert a német-osztrák kormány az uralma alatt álló hírügynökséget ismételten megakadályozta abban, hogy a helyreigazításainkat is közzétegye, sőt még az egyes lapokhoz küldött helyreigazító nyilatkozatainkat is elnyomja. Azért, hogy azt az állításunkat gyengítse, amely szerint a német-osztrák kormány az ellenforradalmi pártra támaszkodik, Bauer úr arra a törvényre hivatkozik, amely a Habsburg-Lotharingiai házat megfosztotta trónjától és az országból kiutasította. Ezek a törvények azonban éppen a keresztényszocialistáknak tettek szívességet, akiknek csak az volt a céljuk, hogy az uralkodóháznak, a háború eme haszonélvezőjének és fő vétkeseinek szökését lehetővé tegyék, hogy így kivonják magukat a népbíróság ítélkezése alól. 1919. április 28. Budapest Mindenkihez Felvéve: 1919. április 28. — Korber. A mezőgazdasági népbiztos, Hamburger Jenő a Népszava egy tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a termelőszövetkezeti formát a földreform végrehajtása során a mezőgazdasági érdekekre való tekintettel kellett megválasztani. Nem akarták a földet elaprózni, ez a közép- és kisbirtokos osztály létrejöttéhez vezetett volna, amely a kommunista társadalom megvalósításának az útjába komoly akadályokat gördítene. A föld a közösségé, de az állami tulajdonon is kapitalista rablógazdaság folyt, mi pedig a szövetkezeti gazdálkodásra tértünk át. Agyakorlatban a magyar és az orosz reform között az a lényeges különbség, hogy az orosz proletárság a birtokot elfoglalta és kisbirtokokra tagolva vette tulajdonába. Az orosz parasztság ezáltal az orosz nagybirtokosok ellenforradalmi akcióját semmisítette meg, de ezzel a nagybirtokreformnak lehetőséget nyújtottak, amelyet később az orosz elvtársak korrigálni kényszerültek. A felszabadult orosz proletariátus hamarosan ugyanarra a gazdálkodási rendszerre fog áttérni, amely nálunk már a megvalósulás útján van. Eddig a szövetkezeti gazdálkodást kb. hárommillió katasztrális holdon vezették be. A legjobban ez Somogy megyében funkcionál. A Dunántúl és Észak-Magyarország a legalkalmasabb erre a gazdasági formára. Fontos munkát végzünk, amelyet már nem lehet visszacsinálni. A mezőgazdasági proletariátus kulturális igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítjük. A mezőgazdasági proletariátus szolidárisnak érzi magát a városi proletariátussal és valamennyi fölöslegét kényszer nélkül küldi a városba. A mezőgazdasági proletariátus, hogy elvhűségét kinyilvánítsa, fegyverkezik és szövetségben a Vörös Hadsereggel valamennyi ellenforradalmi törekvéssel szemben felveszi a harcot, amely a levert magyar burzsoázia részéről megnyilvánul.