Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

(UPM) A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében aranytárgyakat, ékszereket, drágaköveket, melyek jelenlegi értéke meghaladja darabonként a 2000 koronát, a szociális termelés népbiztosának elismervény ellenében be kell szolgál­tatni. Ellenértéket nem adnak. (UPM) Az oktatásügyi népbiztos tudatja, hogy a templomokat vallási célokon kívül másra nem szabad használni. Aki tehát az egyes templomokba szocializálás ürügyén behatol, önkényesen jár el. Az ilyen egyéni akciókkal szemben a várospa­rancsnokságtól karhatalom segítségét lehet kérni. (UPM) A Forradalmi Kormányzótanács elhatározta a biztosítótársaságok szocializálását. A pénzügyi népbiztost felhatalmazták, hogy vegye át az összes biztosítótársaság vezetését és helyezze ellenőrzés alá, amelyet a pénzintézetek központja gyakorol. Kárigények csak 2000 koronáig fizethetők ki, a további összeget a pénzintézeti központnak utalják át. Életbiztosítási kötvények alapján havonta 2000 koronánál többet nem lehet kifizetni abban az esetben, ha a biztosított az esetleges betétjeiből ezt az összeget már nem vette fel. (UPM) A biztosító intézetek alkalmazottai, beleértve az igazgatókat is, havonta legfeljebb 3000 korona fizetést kaphatnak. (UPM) A belső rend teljes kiépítéséhez és fenntartásához a belügyi népbiztos­ság önként jelentkező, megbízható proletárokból országos szervezetet hoz létre. Megyékben, kerületekben és városokban csapatparancsnokokat neveznek ki, névso­rukat azonban nyolc napon keresztül nyilvánosan ismertetni kell, hogy kinevezésük ellen bármiféle igényt ... (a folytatás a lap alján nem olvasható, feltehetően az igei szerkezet részei maradtak el.) 2. kiadás München, 1919. április 1. A magyar tanácskormány elnöke, Garbai Sándor ma reggel Szatmárra érkezett. Tiszteletére az állomáson felsorakozott a székely dandárok díszszázada. Az ottani munkás- és katonatanács ülésén az elnök hosszabb beszédet tartott, amelyben a következőket mondta: „az osztályuralom földpolitikájával katasztrófába sodorta Magyarországot. Kétezer család birtokolta Magyarország földjének 2/3-át és az egész államgépezetet. A proletárok nyomorban éltek és arra kényszerültek, hogy Ameri­kába vándoroljanak. Magyarország gazdaság- és földpolitikája gyűlöletessé tette az országot a délszláv népeknél. Magyarország összvagyona a háború előtt 93 milliárdot tett ki, a jelenlegi becslések szerint a háborús költségek 35 milliárdra rúgnak. Az antant legalább 20 milliárd háborús jóvátételt követel. Azt akarjátok, hogy munkaerő­tök költségére 60 milliárdot fizessünk a kapitalista társadalomnak, azt akarjátok, hogy ezt az államrendet ismét felállítsuk? (Viharos kiáltások: Nem!)". A szónok a továbbiakban kitért a székelyek problémájára: ,A székelykérdés fontos, mert Magyarország Erdély nélkül nem létezhet. Erdély nélkül nincs ipari termelésünk. Szükségünk van a petrozsényi szénbányákra, az erdélyi sóbányákra, az erdélyi erdőségekre. Nem tudjuk, mi zajlik Erdélyben, mert el vagyunk vágva Erdélytől, egyet azonban biztosan tudunk: hogy Erdély meg akarja szüntetni a bojárok uralmát. („Éljen" kiáltások.) A bojáruralom még szégyenletesebb, mint a régi rendszer. Össze kell hogy omoljon, mert állandó fenyegetettséget jelent az ukrán és magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom