Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

sz. rendeletét: — ,A legutóbbi szemle alkalmával a kaposvári helyőrség, főképpen a demarkációs vonalon álló pécsi bányász zászlóalj és a nemzetközi zászlóalj magatartása, fegyelme és harckészsége legtelejesebb elismerésemet vívta ki. Elismerésem és köszönetem a csapatoknál napi parancsban közlendő." — rendelte el Böhm Vilmos. HL: MTK. 1919. 109. doboz 12—56. sz. 168. p. ^ 72. SML: Somogy vármegye Direktóriuma. 1919. 2250. ( 55 ). 73. Uo. 1919. 1320. (55). ' 74. Uo. 1919.1331. (71). 75. SML: Latinca Sándor levelezése. 1919. c. 12. szám. 76. Uo. B. 66. szám. 77. Uo. T. sz. nélkül. (539. fólió). 78. Parancs. Somogyi Munkás, 1919. máj. 28. ( 1 ). 79. HL: MTK. 1919. 109. doboz 12—61. sz. 189. p. 80. SML: Somogy vármegye Direktóriuma. 1919. 1596. (55). 81. Uo. 1919.1242. (1). 82. Uo. 1919. 2135. (55). 83. Dr. Deák Andreis (1889—1980) Szigetváron született. 1914-ben a friss orvosi diplomája után katonaorvos 1918 végéig. Ekkor Kaposváron szolgál. 1919 márciusától kezdve a Vörös Hadseregben'szolgál. A munkászászlóalj orvosa, majd dandártörzsfőorvos. Július végén a megyei egészségügy vezetője. Sikerült emigrálnia. Bécsben, illetve Eszéken orvos, majd a királyi Jugoszláviában katonaorvos, ezredesi rangban érte a Horthy-féle bevonulás. 1942. január 23-án feleségével együtt az „újvidéki razzia" során elfogták és az utolsó transzportban a kivégzendők sorában állt. Már levetkőztették, amikor egy csendőrfutár leállította néhány százuk meggyilkolását. Utána évekig bujkált. 1944 novemberében a felszabadult Debrecenbe ment, ahol a szovjet hadikórház orvosa. Innen a Siklóson lévő jugoszláv partizánokhoz megy, ahol közkatonaként kezdte szolgálatát. Pélmonostoron katonai kórházban, majd ezredesi rangban több tábori kórház parancsnokaként szolgált. A háború után magas parancsnoki beosztásokban szolgált és 1957-ben vezérőrnagyként nyugdíjba vonult. Szakmai és irodalmi munkássága is jelentős volt. Tizenhét könyve jelent meg, köztük kettő magyarul is. 1980 májusában 91 éves korában Belgrádban munka közben érte a halál. Lásd: Brindza Károly: Egy tábornok vallomása. 7. Nap (Szabadka). 1976. január 16. (13)., Kocsis Tamás: Deák tábornok. Népszabadság, 1970. február 27. (6). Meghalt dr. Deák András, uo. 1980. május 8. (8). 84. Kovács Miksa budapesti lakos közlése ( 1959. ) 85. HL: MTK. 1919. 109. doboz. 13—65. sz. 200. p. 86. Uo. 14—75. sz. 210—211. p. 87. Uo. 212. p. 88. Babies—Szita: Válogatott dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetéhez. II. k. Pécs, 1970. 196. old. (Tovább: Babies—Szita). 89. Uo. 198—199. old. 90. HL: MTK. 1919. 109. doboz. 12—59. sz. 180. p. 91. Uo. 109. doboz. 15—86. sz. 92. Uo. 1919. 109. doboz 12—56. sz. ló", p. 93. Uo. 12—57. sz. 170. p. 94. Uo. 12—58. sz. 171. p. 95. Uo. 12—58. sz. 173—174. p. 96. Uo. 12—63. sz. 194. p. 97. Uo. 12—59. sz. 180—181. p. 98. Uo. 12—60. sz. 182. p. 99. Uo. 182. p. 100. Uo. 183. p. 101. Uo. 186. p. 102. Uo. 12—61. sz. 187. p.