Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)
„Balaton könyvbe" foglaltak szerint majd mindegyik fürdőegyesület éves jelentésében szerepelt a parkosítás. 83 A Balaton-parton a századforduló után kezdték meg a vízvezeték- és csatornahálózat lefektetését. 84 A fürdőegyesületek ez irányú munkáikat csak jóval később — számbéli és anyagi megerősödésük után — tudták megkezdeni. A Fonyód-Bélatelepi Fürdőegyesületnek is csak azért lehetett vízvezetékrendszere már az 1910-es években, mert ezt a Zichy uradalom biztosította számukra más közszolgáltatásokkal (pl. utak tisztán tartásával) együtt telkenként évi 60 aranykoronáért. Eszerint június elejétől szeptember végéig kaptak a telep lakói vizet. A többi fürdőegyesület csak az első világháború után kezdett komolyabban foglalkozni a vízművesítés gondolatával. A lelleiek egylete 1931-ben tudta kiépíteni a vízvezetékrendszerét, amelyet Zyzda Albert elnöksége idején fejlesztettek tovább, és amelynek fővezetékrendszerét csak az 1943-as években tudták teljesen befejezni, a községgel történt megegyezés alapján. 8 ^ AFonyód—Sándor-telepi Fürdőegyesületnek 1939-ben sikerült négy kutat fúratnia. 1943-ban az egyesület, a járási főszolgabíró és a községi elöljáróság megegyezett a vízvezeték egylet általi megépítésében. 86 A Balatonbogiári Fürdőegyesület, főleg elnöke, Sümegi Vilmos, a helyi vízműszövetkezet elnöke, a településen élők érdektelensége miatt csak annyit tudott elérni, hogy az illemhelyekre vezessék be a vizet. 87 A fonyódligetieknek az artézi kút fúrása ügyében tett erőfeszítéseit nem koronázta siker. 88 Az elektromos energia felhasználásában a fürdőegyesületek nagyobb eredményeket tudtak felmutatni. Tevely Béla kaposvári ügyvéd már 1910-ben a fonyódi villanyvilágítás üzemköltségeiről, és az ehhez felhasznált benzinmotor és dinamó gazdaságtalanságáról írt Ripka Ferencnek, a bélatelepi eg>esület elnökének. A telep villanyellátásában azonban többször támadt zavar, amit a Balatoni Elektromos Művek vagy az uradalom segítségével próbáltak elhárítani — a jelek szerint kevés sikerrel. Ezért más megoldások iránt kezdtek érdeklődni. Amikor az 1920-as évek végén Fonyód község villanyvilágítási tárgyalásokat folytatott, majd pedig szerződést kötött a Balatonvidéki Villamos Művek Rt.-vel, a fürdőegyesület is tapogatózni kezdett a hálózatcsatlakozás lehetőségéről, sőt konkrét tervdokumentációt is kért a Nemzetközi Gépkereskedelemi Rt.-tői. A Villamosművek Rt. üzeletvezetőjével kötöttek is egy előzetes megállapodást, mely szerint csak az esetben szolgáltat ki áramot a cég, ha az végzi a hálózat teljes rekonstrukcióját. Erre végül csak 1933-ban — amikor átadták a Zichy örökösök a közvilágítást — nyílt volna lehetőség. A hálózatfenntartási költségek azonban oly magasra rúgtak, hogy az egyesület gazdaságosabbnak látta ezt rögtön továbbadni Fonyód községnek, amely az eddigi feltételek szerint biztosította továbbra is az áramot a bélatelepieknek. 89 A villamosmú tulajdonoscseréje azonban nem oldotta meg a bélatelepi közvilágítás hiányosságait, mert az egyesület 1935- évi közgyűlése még mindig mint visszatérő problémát tárgyalta a villanyszolgáltatást, és kérte az elnököt, lépjen érintkezésbe a községi elöljárósággal. A Balatonszemesi Fürdőegyesület — a Balaton-parti Villamos Rt. részvényeiből vásárolva — az első világháború éveiben tette meg az első lépést az elektromos áram bevezetése érdekében. 89 ' 2 A Zamárdi Fürdőegyesületet 1926 augusztusában több nyaralóvendég bírálta — egyebek mellett, mert — a panasz szerint — a villáik előtti úttestre a villamos fővezetéket ők maguk voltak kénytelenek megcsináltatni. Az alispánhoz írott beadványukban az egylet elnöke, Purebl Győző budapesti egyetemi
