Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)

Az 1929-ben alakult Balatoni Intéző Bizottság (B. I. B.) már a kora tavaszi hónapokban, „a h ín érési szervezetekkel, a balatoni vendéglátóiparosokkal, a fürdőegyesületekkel és a hatósági biztosokkal karöltve több megbeszélést is tartott, melyeken megállapították a Tó látogatottságának biztosítására alkalmas eszközöket." A vendégforgalom 1937-ig nőtt, ezt követően egy-két hebet — Berényt, Boglárt, Lellét, Máriát — kivéve visszaesett, különösen a külföldieké.

54 A fürdővendégek számának növekedése együtt járt a nyaralóépítések fellendülésével. A Balaton körül 1921-ben I960, 1941-ben pedig már 8000 villa állt.

ss Szemügyre véve a fürdőegyesületek székhelyein elkészült villák számát, a következő adatoszlopokat kaptuk.

56 1890-1893 1922 Balatonberény 6 12 Balatonboglár 4 190 Balatonföldvár 10 63 Balatonkereszttúr 14 Balatonlelle 4 116 Balatonmária 20 Balatonszárszó 20 Balatonszemes 74 Fonyód 17 150 Zamárdi 5 24 Látható, hogy a jelzett három évtized alatt némely helységben, mint pl. Bogláron, Földváron, Lellén, Szemesen és Fonyódon szépen sokasodtak a nyaralóépületek. A folyamat meggyorsulásában már konkrétabban kitapintható a fürdőegyesületek szervező szerepe pl. a szentesiek. 1934-ben kiadott jubileumi évkönyvében. A két zamárdi egylet vezetése alatt az 1920-as évek végére 360 nyaralót építettek fel. Itt azonban a parcellázást lebonyolító Égisz Rt. lelkiismeretlen nyerészkedése miatt olyan területeket is eladott, melyek alacsonyan feküdtek. Emiatt a talajvíz, a hóolvadás és a Tó szeszélyes vízszintváltozásai folytán sok kisember villája került részben víz alá.

58 A kultúra és fürdőzés színvonaláért legtöbbet a fürdőegyesületek — természetesen — közvetlenül a vízen és parton tudtak tenni. Ahogy a Balatonkeresztúri Fürdőegyesület alelnöke írta 1928-ban: az egylet ez idő szerint főleg arra törekszik, hogy a Balatonmáriára érkező idegeneknek a fürdési lehetőségét biztosítsa.'

09 A Balatonmárián három évvel később megalakult „Hullám" Fürdőegyesület alakuló jegyzőkönyve is hasonlóan fogalmazott. A fürdőegyesületek egyik legjellemzőbb tevékenysége a strandfürdők kiépítése volt, annál is inkább, mert ez a községi elképzelésekkel is találkozott. Partfürdőt építettek például afonyód—Sándor-telepiek és a balatoniijhelyiek, a zamárdiak 1923-ban már planírozták a strandjukat. A tabi főszolgabíró 1931-es jelentésében nagy elismeréssel írt a Zamárdi Parti Telepesek Fürdőegyesületéről: az „...egyesület megalakulása óta állandóan azon fáradozik, hogy strandján a fürdőközönség minden kényelmét biztosítsa. Strandhelyét sétautakkal építette ki, s fásította, majd 40 kabint magába foglaló kabinházat épített. Egy nyári cukrászdát létesített, ahol ez idő szerint korlátlan italmérési engedélye is van Ruth Lajos cukrászbérlőnek. Két, versenycélokra is alkalmas,