Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Borsa Iván: Királyi rendeletre tartott megyei közgyűlés Somogyvár mellett 1444-ben
valamennyi nemese és esküdt ülnöke akaratából, hogy a kárt szenvedettek kárukat esküjük alapján megkaphassák, az ispánok úgy határoztak, hogy az olvasó-, az éneklő-, az őrkanonok, a dékán, a kanonokok egyike először gyertyaszentelő ünnepének, majd Mátyás napjának 8. napján (1445. febr. 9. és márc. 3.), továbbá Gergely napjának és gyümölcsoltó ünnepének 15. napján (1445. márc. 26. és ápr, 8. ) annyi nemes eskütárssal, amennyivel tud, — egy eskütárs egy márkát, vagyis 4 arany forintot vagy 400 dénárt jelent királyi új pénzben — a fehérvári káptalan előtt tegyen esküt arról, hogy Gordowai Fanch Péter és Moroczhel-i Farkas László uraik parancsára milyen értékű kárt okoztak a káptalannak. Erről a fehérvári káptalan Szent György napjának nyolcadára (1445. máj. 1. ) tegyen jelentést a királynak. Papíron, hátlapján két pecsét nyomával. Veszprémi káptalan magánk. 698. sz. (Merenye 26. — DF 201300.) — Kancelláriai feljegyzés a hátlap alsó szélének közepén.- capitulo Vespremiensi. — A hátlap bal oldalán keresztben írt feljegyzés szerint [1445.] gyergyaszentelő ünnepének 8. napján Bak-i György mester kanonok nyolcvanötöd-, Mátyás-nap 8. napján Porch Gergely mester dékán és kanonok kilencvenhatod-, [Gergely-nap tollban maradt] 15. napján Máté őrkanonok nyolcvanhatod-, végül [gyümölcsoltó ünnepének 15. napján tollban maradt] Noa-i Péter olvasókanonok huszonötöd-magával,, nemesekkel letették az esküt a succentor előtt. —Ahcitlap közepének felső részén az 1482-i perfázis feljegyzése-. Pro A Marcus de Megyés cum eorundem, pro I scilicet domino Ladislao de Marczaly, in quem causa presens mortuis condam Emerico et Johanne filiis wayuode de eadem Marczaly est condescensa, Johannes de Mere cum Simigiensi. I petit par. Non. 12. 1444. június 10. (24. die congr.) Ugyanazok előtt ugyanott Alsowlindwa-i Bánfi János özvegye: Jusztina nemes asszony (nobilis domina) előadta, hogy Zakan-i László az elmúlt évben a decretum-ot követően familiárisaival és idegenekkel (hominibus extraneis) az ő Surd nevű birtokára és annak tartozékaira jött, ott lakó jobbágyainak javait (universa res et bona), valamint barmait (pecudes et pecora) elvitte, illetve elhajtatta, amivel neki 400 arany forint kárt okozott, amit a megye alispánjai, szolgabírái és közgyűlési esküdtei Istenbe vetett hitükre, a királynak és a szent koronának tartozó hűségükre a feszület érintésével tett esküvel bizonyítottak, kivéve a kár értékét. Erről a törvény előtti állításról (assertio) Justina asszonynak pátens oklevelet adnak. —A jobb alsó sarokban: Lecta. —A hátlap alsó szélének közepén: Swrd, non. Papíron, hátlapján két pecsét darabkái. DL 80805. (Zichy lt. fasc. 217F n. 2.) Zichy oklevéltár FX. 73. 13. 1444. június 10. (24. die congr.) Ugyanazok előtt ugyanott megjelent egyfelől Batthyan-i Kis (parva) György fiának: Albertnek fia: András, akinek anyja Wgal-i Miklós leányának: Erzsébetnek leánya: Katalin, és aki testvérének (carnalis): Péternek, valamint az említett Kis Gy T örgy fia: László fiának: Jánosnak ügyét is magára vállalta, másfelől pedig Fayz-i Péter fia: Miklós, akinek anyja Wgal-i István leányának: Annának leánya: Dorottya, és aki fiainak: Gergelynek, Illésnek és Benedeknek ügyét is magára vállalta. A megjelentek bejelentették, hogy nemes férfiak közreműködésével megegyeztek abban a perben, amelyet utóbbi indított az előbbiek ellen a közgyűlésen Wgal-i Iwanka fiainak: Pál prothonotariusnak, Miklósnak és Istvánnak leányágon öröklődő (femineum sexum sequentes), Simig megyében levő Thab, Bulder, Ochman,
