Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
T. Mérey Klára: Nagykanizsa, Somogy kapuja a dualizmus korában
JEGYZETEK 1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.1. köt. 67,70, II. köt. 172,250, III. köt. 188, TV. köt. 113. p. 2. Degré Alajos: Nagykanizsa önkormányzata a XVIII. században. In: A nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve (1919—1969). Nagykanizsa, 1972. Szerk.: H. Kerecsényi Edit. 107,109. p. 3. Fényes Elek: Magyar országnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja. Pest, 1841. II. kiad. 475. p. 4. Magyarország helységnévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával, mint az 1863. év elején fennállott. Legújabb hivatalos adatok nyomán összeállította és kiadta B.R.AP. H.n. É.n. 150-151, 438-439,466, 695-696, 750-751. p. Itt jegyzem meg, hogy Korpavár adati Homok-Komárommal összevontan kerültek feljegyzésre, úgy, hogy annak lakosságszámát az alábbi Fényes Elek műből emeltük át. Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati és történeti szempontból. I. köt. Első szakasz. Bp. 1865. 348, 354. p. Ua. I. köt. Második szakasz. Bp. 1866. 332, 334, 327, 325. p. 5. Fényes i. m. 1851. I. köt. 67, 70, III. köt. 172, 250, III. köt. 188, IV. köt. 8, 113, 188. p. — Itt jegyzem meg, hogy az első magyarországi népszámlálás alakalmával Kis- és Nagykanizsa, Korpavár és Bajcsa Batthyány Lajos gróf, Palin (akkori nevén Palién) Inkey Balázs, Bagola, Sánc és Somogyszentmiklós viszont a Festetics család birtokában volt. (Az első magyarországi népszámlálás. Szerk: Dávid Z. és Danyi P. Bp. I960. 260-298,138-147. p.) 6. Fényes i. m. 1865. 348,354. p. ; Uo. 1866. 325, 327,332, 334. p. 7. Simonffy Emil szíves felvilágosítása. 8. Simonffy Emil: Kanizsa utolsó pere a földesurasággal. In: A nagykanizsai Thun' Györgymúzeum jubileumi emlékkönyve. 1919-1969. Nagykanizsa, 1972. 121-141. p. 9. Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokokon. 1711-1850. Budapest, 1954. 188-189. p. 10. Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SmL) Úrbéri peres iratok. Szentmiklós. 11. L'o. Bagolasánc. 12. Uo. Bagolasánc, továbbá: T. Mérey Klára-. A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest, 1965. 202. p. 13. Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Budán, 1865. 478-481., 300-303. p. 14. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. I. köt. 250-251, 274-277, 166. p. 15. Magyarország földbirtokosai. Szerk.: Baross Károly. H.n. É.n. 849. p. A konkrét adatok szerint 152 kat. hold volt a Déli Vasúttársaság birtokában, elsősorban szántóföld és rét, Batthyány Ödön herceg tulajdonában ugyancsak többségében szántóföld és rét, összesen 1941 kat. hold, és 5144 kat. hold a városé, amelynek 65%-a erdő, s 25%-a legelő terület volt. 16. Baross i.m. 832, 563. p. 17. Zala vármegye adóközségeinek területe és kat. tiszta jövedelme művelési áganként és osztályonként. Bp. 1914.156. p. — Somogy vármegye adóközségeinek területe és kat. tiszta jövedelme művelési áganként és osztályonként. Bp. 1914.105. p. 18. AVI. táblázatban feltüntetett mezőgazdaságban dolgozó népességhez soroltuk az őstermelés egyéb ágaival foglalkozókat is. Ez az oka annak, hogy a VII. táblázatunkban lévő népességszám eltér a VI. táblázatban feltüntett számtól. Az őstermelés egyéb ágaiban dolgozók összes száma a mai Nagykanizsa területén 1900-ban 99 fő, 1910-ben 73 fő volt.( 19. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. (Magyar Statisztikai Közlemények — továbbiakban: MSK/2. köt. 354, 326, 219. p. —A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK. 48. köt. 190,171, 55. p. 20. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. köt. Gazdacímtár. Budapest, 1897. 100-103,138-139,146-147. p.
