Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)
3- A pálya csúcsán (1829— 1835) Csorba József 1829-ben saját költségén kiadta élete, orvosi tevékenysége legmaradandóbb művét: a Hygiastikát. 22 Egy évtizede gyűjtötte a helyi szokásokat, a népi gyógymód tájankénti változatait, a kuruzslók, javósok módszereit, a tájkórokhoz fűződő hiedelmeket, a természetes gyógymódokat és a gyógynövények népi feldolgozási módját, s ezeket hatalmas orvosi tapasztalatával ötvözve készítette el a köznép és minden érdeklődő számára írt felvilágosító és tanácsadó munkáját: „Hygiastika, vagyis orvosi oktatás, mit keli tenni az egészség fenntartására és a betegség gyógyítására addig is, míg az orvos érkezik, a tartalmat kifejező hosszú cím mellett a szándékot az „előbeszéd" néhány sora indokolja: „Haszontalan, sőt káros lenne, meg nem tanítani a népet arra, ami neki hasznos, vag' ártalmas, betegségében mitől tartóztassa magát, mitől ne; micsoda házi orvossághoz nyúljon." A munka őt fő részből áll, melynek az első része a legterjedelmesebb s a szívéhez legközelebb álló gyermekekről szól. Foglalkozik a gyermekkor fejlődésével, a szükséges táplálással, betegségeikkel, azokban a legsürgetőbb tennivalókkal s az ápolásukkal addig is, amíg az orvos megérkezik. Meggyőződése volt, hogy az elképesztően magas korai gyermekhalálozás oka inkább a tudatlanság, a tanácstalanság, a bábák tudatlansága, a tájhagyományok ártalmas hiedelmeinek a következménye, mint a gondatlanságé. A II. szakaszban a felnőttek betegségeiről a különféle formájú hőmérséklet változások jellegzetességeinek kiemelésén át ad áttekintést. Azért indult ebből a szemléletből, mert a hőérzet és a közérzet változásait tartotta a betegség legelső jellegzetességeinek, melyek az ónos számára is eligazítást adhatnak. A megelőzés fontosságát hangoztatja: a mértéktartó életmódot, a változó körülményekhez azonnali alkalmazkodást az étkezésben, öltözködésben, munkában egyaránt. A gyulladásokról írt III. fejezet az általános ismeretek után a vérhasról, a pokolvarról, a nemi betegségekről, a veszett állattól eredő sebzések azonnali teendőiről ad azonnali hasznos, pontos felvilágosítást. A megjelenés óta eltelt 150 év óta a munka több megállapítása meghaladott, azonban a „Toldalék" cím alatt megírt, elsősegély tanácsadása szinte minden megállapítása ma is hasznosan alkalmazható. A betegségek megelőzése, melynek népgazdasági értékét manapság sokoldalúan bizonyították, Csorba hivatali tevékenységének alapvető törekvése volt. A szomszédos megyékkel a járványok, elemi csapások, sáskajárás, burgonyarothadás, anyarozs kirostálás, egészségre káros népszokások, gyógynövény csere, elmebetegségek ügyeiben olyan szoros együttműködést alakított ki, hogy könyvét megjelenése után terjesztették, szerzőjét pedig Baranya és Verőce vármegyék is tb. táblabírájukká választották. Tizenkét munkás év sikerei, tudományos elismertetése után, elérkezettnek látta az időt, hogy nemesítését kérje. Folyamodványát az országos főorvos, az egyetem orvoskara, a főispáni adminisztrátor is elismerően támogatták. 23 1830-ban egyes vidékeken elterjedt viszketegség (bizserkór) jelenségének okát kutatva kimutatta, hogy a megbetegedést a gabonának az anyarozzsal keveredése okozza, amit a gabonának az őrlés előtti rostálásával és az anyarozs kiszedésével
