Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

szében ki van téve a Dráva áradásainak. Szőlőhegye közönséges bort terem. L2kosai római katolikus horvátok, templomuk a babócsai plébánia leányegyháza. Csököl a tisztelendő veszprémi püspökség faluja. Határa sík, szőlői kevésbé nemes bort adnak. Igen nagy mennyiségben termesztik itt a lent. Magyar lakossága részint római katolikus, részint pedig a helvét hitvallást követi; az előbbieknek templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük van. Darány méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Sík fekvésű határa a fele részében homokos, szőlői csak csigert teremnek, bort nem. Lakosai helvét hitvallású magyarok, van imaházuk és lelkészük. Egy szilárd módon épített kvártélyház is áll benne az itt állomásozó katonaság számára. Gige a Lengyel, a Mérei és a Bácsmegyei család faluja. Határa sík fekvésű, egy jó szőlőhegynek is örvend. Lakosai helvét hitvallású magyarok, van imaházuk és lelkészük. Görgeteg a tisztelendő veszprémi püspökség faluja. Határa sík fekvésű, szőlői kevésbé nemes bort teremnek. Lakosai részint római katolikus, részint helvét hitvallású magyarok, az előbbiek temploma a csokonyai plébánia leányegyháza, az utóbbiaknak pedig saját imaházuk és lelkészük van. Háromfa méltóságos és tekintetes Festetics György gróf úr nagy kiterjedésű faluja. Határa síkságon, a Rinya folyó mellett terül el. Magyarokkal kevert vend lakossága római katolikus vallású, templomuk a babócsai plébánia leányegyháza. Hedrebely a Mérei és a Lengyel család faluia. Határa a keleti rész felől hegyes-völgyes és erdővel borított, nyugat felől sík és itt sok a szántóföld. Lakosai helvét hitvallású magyarok, van imaházuk és lelkészük. Azt tartja a hagyomány, hogy valaha a templáriusok lakták. Hencse a Mérei és a Lengyel család faluja. Határa mindenben megegyezik a hedrehelyivel. Lakosai hasonlóképpen helvét hitvallású magyarok, akiknek imaházuk is és lelkészük is van. Henész méltóságos Hunyadi József gróf úr faluja. Határa sík fekvésű, magyarokkal kevert horvát lakossága a római katolikus hitet vallja. Heresznye méltóságos Széchényi Ferenc gróf úrnak a Dráva partján fekvő faluja, amelynek határából minden évben nem megvetendő területet ragad el ez a folyó. Van réve is a Dráván, valamint közönséges bort termő szőlői. Horvát és magyar lakossága római katolikus vallású. Homokszentgyörgy ugyanezen méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Határa sík fekvésű, szőlői kevésbé nemes bort teremnek. Helvét hitvallású magyar lakosainak van imaházuk és lelkészük. Hosszúfalu méltóságos Hunyadi József gróf úr faluja. Határa sík fekvésű. Helvét hitvallású magyar lakosainak van imaházuk és lelkészük. Van itt egy római katolikus kápolna is az uradalmi tisztségviselők és cselédek számára; ez a nagyatádi plébánia leányegyháza. Jákó a Perneszi, az Ipolthi és a Mérei családok faluja. Sík fekvésű határa nagy mennyiségben termi a lent. Lakosai helvét hitvallású magyarok. Kadarkút a Mérei és a Lengyel család faluja. Egyébként sík fekvésű határát néhány völgy szabdalja. Szőlői közönséges bort teremnek. Lakosai helvét hitvallású magyarok, van imaházuk és lelkészük. Kálmáncsa, ez a valamikori népes város, amidőn az úgynevezett refor-