Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

mú magyarral vegyesen, s római katolikusok. Van templomuk és egy Szent Fe­renc rendjéből való papjuk. Szentpál Szálai Ferenc úr faluja. Határa hegyes-völgyes; egy jó bort ter­mő szőlőhegynek is örvend. Római katolikus magyar lakosok lakják. Szentpéter Malik Ferenc úr faluja. Határának fekvése hegyes-völgyes, szőlőhegye bőven termi a jó bort. Lakosai magyarok, és részint római katoliku­sok, részint pedig az ágostai hitvallást követik. Szenyér a tisztelendő esztergomi káptalan faluja, s ezen tisztelendő káp­talannak az ebben a vármegyében lévő jószágait róla nevezik szenyéri uradalom­nak. Határának fekvése részint hegyes-völgyes, részint pedig sík. Még most is látszanak a sáncai annak a várnak, amelyet országgyűlés útján (1471. évi 29. törvénycikkely), mint rablók rejtekhelyét rendeltek cl lerontani és amelyet le is romboltak. A lakosok római katolikus magyarok, szlávokkal keveredve. Van templomuk, amely a tapsonyi plébánia leányegyháza. Szob ugyanazon tisztelendő káptalan faluja. Területe sík és porondos. A lakosok magyarok, és részint római katolikusok, részint pedig az ágostai és a helvét hitvallást vallják; az előbbieknek van templomuk és plébánosuk, az utób­biaknak pedig közös imaházuk egy helvét hitvallást követő előimáükozó mester­rel. Láthatók itt valamely kettős sánccal és nádassal körülvett várnak is a ma­radványai. Tapsony a tisztelendő esztergomi káptalan faluja. Határa sík, szőlőhe­gye pedig, amely kelet felől egészen a helységig magáig terjed, egy dombon fek­szik, s igen kiváló minőségű - tudniillik a böhönyeihez, a marczalihoz és a két­helyihez nagyon hasonló bort terem. A római katolikus magyar lakosoknak van templomuk és plébánosuk. Tikos méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Határa sík, nem számítva a kiváló bort termő és dombon található szőlőhegyét. A la­kosok magyarok és római katolikusok. Vése a Véssey család faluja. Területe sík. A lakosok magyarok, és az ágostai hitvallást követik; van saját imaházuk és leikészük. Vrászló a Lengyel család örököseinek a faluja. Határának a fekvése sík; szőlőhegye, amely magas helyen található, kiváló gyümölcsöket, azonban kevésbé nemes bort terem. A lakosok magyarok és római katolikusok, de közéjük hel­vét hitvallást követők is keverednek. Vörs nagyságos Saller Judit asszonynak, gróf Festetics Györgynénck a faluja. Fiatára sík és nagy részét a Balaton tó, valamint egy ór.ási nádas alkot­ja; ebben a nádasban található néhány k : sebb sziget, amelyek között a Pogány­szigeten romok és nagyon sok szétszóródott kő tárul a szemünk elé, mint leg­biztosabb jele egy valaha itt létezett erődítménynek. Említésre méltó még ez a falu az itt folyó halászatról is: a halászattal foglalkozó lakosok még téli időben is 300 mázsányi halat fognak ki a vízből. A lakosok magyarok és római katoli­kusok, van templomuk és plébánosuk. Zákány fele részében méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr, másik fele részében pedig a méltóságos Zichy gróf urak faluja. Régi kinézetétől és nagysá­gától sokban különbözik most ez a helység: amint azt ugyanis az épületek hosz­szan és szélesen elnyúló romjai mutatják, egykor hatalmas és - m'nt mondják ­a horvát végekkel határos város volt. Széltében beszélik azt is, hogy háromhavi

Next

/
Oldalképek
Tartalom