Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

mokos. A települést nemesi udvarházak ékesítik, s csaknem annyi korcsma van benne, mint amennyi ház. A lakosok magyarok és római katolikusok, templomuk a fajszi plébánia leányegyháza. Somogyvár méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja, valaha igen jelentős város, vagy inkább mezőváros volt és Kupa vezér székhelye. Tőle nyerte a nevét a vármegye: latinul ugyanis Simighiumnak mondják, amiből a „comitatus Simighiensis" származik, magyarul pedig Somogyvárnak, amiből a Somogy vármegye név ered. Hossza a falunak egy órai járásra terjedt ki, amint azt a romok és a lakóhelyekre utaló egyéb jelek mutatják. A vár maradványai hatalmas területet foglalnak el. E romok alatt valamilyen barlang található, amely dögletes levegője miatt járhatatlan, mivel ez a fényt is eloltja és a belépőt is megfullasztja. A határát inkább lehet dombosnak mondani, mint síknak, a szántóföldek között azonban nagyobb lapos terület is található. Három szőlőhegy is található itt, amelyek a lakosok mindennapi italául szolgáló bort termik. A magyarokkal kevert szláv lakosság római katolikus, van temploma, plébánosa és káplánja. Kétségtelen tény, hogy itt állott a Benedek-rend somogyvári Szent Egyed apátsága. Pázmány említi továbbá, hogy e helyütt volt a pálos atyák Szent Miklós monostora, valamint a Kanisai László gróf által az 1501. esztendőben alapított somogyi Szent Péter monostor.* Ezeken kívül 1210-ben megtelepült Somogyban még a templáriusok rendje is, ahogyan Róka írja a Vitae episcoporum Vesprimiensium című munkája 75. lapján.** Sörnye a Thulmon és a Börzsönyi család faluja. Síkságon fekszik és bővelkedik szántóföldekben, rétekben, erdőkben. A lakosok magyarok és római katolikusok, kivéve a helvét hitvallást követő földesurakat. Szemes méltóságos Hunyadi József gróf úr faluja. A település a Balaton tó partján fekszik, a szántóföldek pedig egy kies síkságon. Szőlőhegyei közönséges borokat teremnek. Lakosai magyarok és római katolikusok, templomuk az igali járásban fekvő Szólád plébániájának a leányegyháza. Szomajom felséges herceg Eszterházy faluja. Síkságon fekvő határa jó malmoknak örvend, amelyek még nyáridőben is forognak. A határ déli, magasabban fekvő része erdőkből, valamint közönséges bort termő szőlőkből áll. A lakosok magyarok és helvét hitvallásúak, van templomuk és lelkészük. Szóllőskislak méltóságos Jankovics János tanácsos úr és más nemesek faluja. Határa hegyes-völgyes, lakosai római katolikus magyarok. Táska méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Síkságon fekvő határának nagyobb részét nádas foglalja el, amelyben a jobbágyok a halászmesterséget gyakorolják. Néhány homokos dombon telepített szőlője ontja a jobb minőségű borokat. A lakosok magyarokkal kevert szlávok és római katolikusok, templomuk a tótszentpáli plébánia leányegyháza. Taszár a fehérvári custodiátushoz tartozó falu. Határa síkságon fekszik, a Kapós folyó mellett. Lakosai római katolikus magyarok, van templomuk és plébánosuk. Teleki a benedek-rendi atyák tihanyi apátságának a faluja. Határának keleti része sík, a nyugati pedig hegyes-völgyes; itt egy jó bort termő szőlőhegy is van. Lakosai magyarok és részint római katolikusok, részint pedig helvét hit* Annales Paulinorum, I. kötet, 267. lap. **Zárójelben, talán más kéz írásával: „de hamisan".