Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

vetők imaháza, ahol lelkész is van. A lakosok részint római katolikus, részint helvét hitvallású magyarok. Kapós újlak fele részében méltóságos Pongrátz János báró úr, másik fele részében pedig Jankovics József őrnagy úr faluja. Fekvése és határának minő­sége mindenben megegyezik a kaposmérőivel. Látható itt, a Kapós folyó menté­ben egy elpusztult védművckkel körülvett vár, amelyről azt tartják, hogy Újlaki Lőrinc herceg építette. Magyar lakosok lakják, akik közül egy kevesen helvét hitvallásúak, a többiek pedig római katolikusok. Kisalbert a Perneszi család kicsiny faluja. Piatára sík; római katolikus lakosok lakják. Kisberény méltóságos Jankovics János tanácsos úr faluja. Határának észa­ki része berkes és sík, nyugati része hegyes-völgyes és erdővel borított. A szőlő­hegyén termett bor egészséges a mindennapi ivásra. A lakosok római katolikus magyarok. hátrány méltóságos Széchényi István gróf úr faluja. Határa kelet és nyu­gat felől dimbes-dombos. A keleti, dombos rész teljesen be van ültetve szőlő­vel; a rögtön a helység melletti nyugati rész hasonlóképpen nem megvetendő borokat terem. Ezen a nyugati részen vannak a szántóföldek és a makktermő erdők is. A határ középső, sík része réteket és legelőket foglal magába, vala­mint maga a település is itt található. A lakosok magyarok, és részint római ka­tolikusok, részint helvét hitvallásúak : az előbbieknek van templomuk és plébá­nosuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük. helle a Fajszi, Somlai, Lengyel család örököseinek a faluja. Területének nagyobb része berkes és egy magasabb síkon fekszik, a dombos déli részen pe­dig a kiváló minőségű borokat termő Kishegy nevű szőlőhegy található. Maga a helység a Balaton tó partján foglal helyet; nyugat felől egy sasos mocsár ta­lálható mellette Híres a halászatról, amikor a Balaton téli időben befagy. A la­kosok templommal és helybéli káplánnal bíró római katolikus magyarok. A fa­lut földesúri épületek ékesítik. hengyeltóti a Lengyel család faluja. Határa sík és két részre osztja egy völgy, amely a falu mellett húzódik. Két nagyszerűbb épület, vagyis kastély lát­ható benne, amelyek egy magasabb helyen állnak. A szlávokkal kevert magyar, római katolikus lakosságnak saját temploma és plébánosa van. hibiczkozma méltóságos Hunyadi József gróf úr faluja. Ennek az (egyéb­ként Bukógátnak is nevezett) településnek az igen tágas, homokos és sík helyen fekvő határát legfőképpen az uradalmi ménes legeltetésére használják. A lako­sok szlávokkal kevert magyarok és római katolikusok. Magyaregres felséges herceg Eszterházy faluja. Határa magasabb dom­bokból és a közöttük lévő völgyekből áll, valamint a nyugat felé fekvő sík te­rületből. A lakosok magyar nyelven beszélnek, s helvét hitvallású lelkészük, va­lamint imaházuk van. Mernye a fehérvári custodiatushoz tartozó falu. Határának keleti része hegyes-völgyes és erdős, a nyugati része pedig berkes és egy meghajlított sík formát utánoz. Szőlőhegyén közönséges bor terem. A lakosság római katolikus és magyar, van temploma és plébánosa. Mocsolád a Vásonyi család faluja. Határának déli és nyugati része ber­kes és síkságon fekszik, az északi és keleti része pedig hegyes-völgyes és erdős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom