Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

Szentmihály méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr pusztája, amely egyetlen szőlőterületből áll: ez egy magas, a Dráva mellett álló hegyen helyezkedik el és ontja a legkiválóbb borokat. Van egy Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolnája, amely a szőlőhegy közepén áll; ennek korábban saját lelkésze is volt, most pedig a zákányi plébánia leányegyháza. Szentpál tekintetes Inkey Károly tanácsos úr pusztája, amelynek völgyeiben rétek, hegyein pedig erdők foglalnak helyet. Szőcsóny tekintetes és nagyságos Jankovics József őrnagy úr pusztája. Határa napkelet felé hegyes-völgyes, nyugati része pedig lapályos. Terebezd fele részében nagyságos Festetics Antal kamarás úr által, másik fele részében pedig a tisztelendő esztergomi káptalan által birtokolt puszta. Határa sík, szőlői pedig, amelyek hegyen vannak telepítve, ontják a nemes borokat. Újvár méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr jelenleg szőlővel beültetett pusztája. Ezen a helyen, a Dráva és a Mura folyók összefolyásánál állott régebben a Zrínyiek vára, a Serényvár, amelyet a kanizsai törökök beütései ellen építettek. II. A KAPOSI JÁRÁS A kaposi járás Kaposvár mezővárosától, vagy ahogyan némelyeknek tetszik, a Kapós folyótól kölcsönözte elnevezését. Hosszúsága a Balaton tótól Kaposvár mezővárosáig hat mérföldet tesz ki, szélessége pedig az igali járástól a marczali járás határáig négy mérföldet. Van 4 mezővárosa és 57 falva - sőt 58, mivel Kaposdadát elfelejtették térképre vinni -, pusztáinak száma pedig hasonlóképpen 57. Fekvése nyugat, vagyis a marczali járás széle felé lapályos, az igali járás irányában, vagyis kelet felé pedig dimbes-dombos; bővelkedik erdőkben és szőlőhegyekben, kivéve némely, a Balaton tó mellett fekvő területet. Ebben a járásban több vár is volt, amelyeknek hírnevét manapság a bozótok és berkek között mindenfelé megbúvó romok hirdetik. Ezekről majd a maguk helyén szólunk. Következnek ezen járás mezővárosai Kaposvár a felséges Esztcrházy herceg mezővárosa, a Kapós folyó nádassal borított partján fekszik. Uradalmi épületek ékesítik, valamint a vármegyeháza, amelyben törvényszéki üléseket és mcgyegyűléseket szoktak tartani: így tehát a vármegye szókvárosának is lehet mondani. El van látva gyógyszertárral, amelyet a vármegye bölcsessége hívott életre. Lakói többnyire római katolikus és magyar mesteremberek, akiknek van templomuk, plébánosuk és káplánjuk. Az uradalom vásári javadalommal is rendelkezik.* Még most is láthatók annak a várnak a maradványai, amelv a XVI. században a Descőfi családé volt; e várat 1686-ban foglalták vissza a törököktől. A Rákóczi-pártiak rontották le. *Az 1817. esztendőtől királyi gimnáziummal is bír.