Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

helység volt. Az eléggé nagy méretű templomhoz, amelyet romjaiból építettek újjá, egy monostor kapcsolódott, amelyet négyszögletes, még most is mély árok vett körül; e monostor alapjai fölé mostanában kezdték el építeni a plébániaházat. Egy másik templomnak - amelyről azt tartják, hogy plébániatemplom volt - igen szilárdan épült maradványai a jelenlegi templomtól 200 ölnyi távolságra láthatók. Csicsó tekintetes Inkey Károly tanácsos úr faluja. Fekvése sík, lakosai római katolikus magyarok. Ear, másképpen Tilos, Szálai Ferenc úr faluja. A helység és határa magasabb, termékeny síkon fekszik. A zákányi szőlőheggyel szomszédos szőlőhegyei bőven termik a jó borokat. A lakosok római katolikusok és horvátok, kevés magyarral vegyesen. Fazekasdents tekintetes Inkey Károly tanácsos úr kicsiny, inkább csak pusztának nevezendő faluja, amely elég kevés szántófölddel és réttel rendelkezik, de jó malmokkal van ellátva és bővelkedik rengeteg erdőségekben. Lakossága római katolikus és magyar. Fehéregyháza a tisztelendő esztergomi káptalan faluja. Szőlői, amelyek egy hegyen helyezkednek el, igen jó bort teremnek; határának többi része pedig sík és termékeny. A lakosok római katolikus magyarok. Felsözsitfa nagyságos Jankovics József őrnagy úr faluja. Határának erdőségei hegyeken, szántóföldjei és rétjei pedig magával a helységgel együtt síkságon fekszenek. A lakosság római katolikus és magyar. Fényed méltóságos Festetics György gróf úr faluja. Határa sík, egy része azonban nádas. Római katolikus magyar lakosok lakják. Gadány méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Határa teli van dombokkal és völgyekkel. Szőlőhegyein jó borok teremnek. Van temploma, amely a tapsonyi plébánia leányegyháza. A lakosok római katolikusok és szlávok, magyarokkal és németekkel vegyesen. Gyékényes fele részében nagyságos és méltóságos Festetics György gróf úr, harmad részében nagyságos Széchényi Ferenc gróf úr, hatod részében pedig a Zichy grófok nagyságos családjának a faluja. Határának egy kis része Bükkösd mezőváros irányában magasabb, az első része pedig sík és gyakran ki van téve a Dráva áradásainak. Van római katolikus temploma és helyben káplánja, valamint ágostai hitvallású lelkésze és imaháza. A lakosok magyarok, és részben római katolikusok, részben pedig az ágostai hitvallást követik. Hollád, a tisztelendő esztergomi káptalan faluja, egy emelkedettebb síkságon fekszik. A lakosok római katolikus magyarok és a helyi szőlőhegyről származó jó borral élnek. Horvátkút falu ugyan, de inkább pusztának kellene nevezni; több közbirtokosé. Határa hegyes-völgyes és csaknem teljes egészében szőlővel van betelepítve. Római katolikus lakosai szanaszét a hegyekben és a völgyekben laknak. A horvátkúti borokat nagyon ajánlják mindennapi ivásra. Van római katolikus kápolnája, amely a sámsoni plébánia leányegyháza. Iharos tekintetes Inkey Károly tanácsos úr faluja. Határa kelet felől sík, nyugatról hegyes-völgyes, s ez az utóbbi rész elég jó bort terem. Van római katolikus temploma és plébánosa. A magyar lakosság egy része római katolikus, más része az ágostai hitvallást követi. 5 3