Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

folyó ezen Somogy vármegye határán mindenütt homokos' területeken folyik keresztül s így szilárdsággal nem rendelkező partok által öveztetvén, igen nagy sebességgel rohan. Ebből származik részint kanyargós folyása, részint partjainak gyengesége és leomlása, végül pedig a kanyarok következtében meglassult és megemelkedett víz által a szomszédos földterületeken okozott áradás. Ez a folyó a folyása irányában hajózható. Stájerországból különféle fajta árucikkeket, leginkább vasat és deszkákat szállítanak lefelé rajta. Folyása ellenében is hajózható egészen Barcs mezővárosáig, ámde csak igen nagy nehézségek árán: a hajóvontató utakat (Treggelwege) ugyanis a folyó gyorsasága elrontotta a kanyargós és erdőkkel teli partokon, s ezért már nem az igásállatok segítségével, hanem az emberek igen nehéz munkájával kell a hajókat vontatni. Somogy vármegyében a hajóvontató utat (Treggelweg) az emberek kétkezi munkája által az 1801. esztendőben hozták tökéletes állapotba: mostanra azonban az egész tönkrement a kanyarokban, amelyekre teljes erejével rátör a víz, s mivel a nap mint nap való helyreállítását terhesnek találták az adófizető nép számára, a folyó teljes szabályozásáig felfüggesztették. - A folyása irányában ugyancsak hajózható és az alsóbb országrészeket stájerországi árucikkekkel ellátó Mura folyó egy szakasza szintén mossa Somogy vármegyét a Kanizsa patak beléje szakadásától Légrád mezővárosáig. A Kanizsa - horvátul Kanisnica - egy sással benőtt patak, amely Zala vármegyéből folyik alá Kanizsa mezővárosához és Kakonyapusztánál ömlik az előbb mondott Mura folyóba. A Balaton tóból kifolyó Sió folyó az előbb nevezett tótól Városhídvég helységig a határt képezi ezen Somogy és Veszprém megyék között. A vármegye területén található folyók és patakok a következőek : a Kapos egy náddal benőtt patak, amely Pusztakorpád területéről véve eredetét, Tolna vármegyében ömlik össze a Sió folyóval. A Rinya egy részint mocsaras, részint pedig a földesurak gondoskodása következtében csatornákba szorított patak. A Koppány egy patak, mely az ugyanilyen nevű mezőváros mellett folyik. Az Almamellyék helység területén eredő Alma patak a szigetvári határt folyja körül, azután Okorág helységénél egyesülvén a Gyöngyös és az Okor patakokkal, keresztül folyik Baranya vármegyén és a Dunába ömlik. Ugyancsak említésre méltó a Csernecz patak, mégpedig azért, mert a berzenczei és szentai malmokat még a legaszályosabb időkben is elegendő vízzel látja el. 7. Tavak és berkek A legfontosabb tavak és berkek a következőek: a Zala vármegyét ezen vármegyétől elválasztó Balaton, amely tónak hosszúsága tíz és fél mérföld, szé-