Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)
sikere érdekében. 2:! Ez a javaslat honosította meg a tsz-<szervezésben is a területi elvet, és a továbbiakban minden községben a tsz-alakítás annak a vb-tagnak a kezében összpontosult, akinek körzetébe a község tartozott. Ez a megoldás /TZZVZden területen a vb-tagok személyes felelősségét növelte. A súlyponti községek kiválasztásának módszerét más járásokban, más területeken is alkalmazták. A nagyatádi járásban például a terménybegyűjtésben jelöltek ki súlyponti községeket, ahol ioo° n-os beszolgáltatást akartak elérni. 2 ' 1 Ehhez az eszközhöz általában akkor fordultak a járások, ha valamely területen akadozott a munka, és nem tudtak egységes eredményt elérni. Ennek oka lehetett a járási vb erőinek megosztottsága, az ütemtervek túlfeszítettsége, a lakosság ellenállása. Mindenesetre a súlyponti községek kijelölése nem más, mint az erők koncentrálása adott területeken gyors és látványos eredmények elérése annak érdekében, hogy ezek a községek húzóerőként szolgáljanak más községekkel szemben. Nem vitás azonban, hogy ebben a megoldásban a sikertelenség beismerése is megnyilvánul, hiszen ez az eredeti, távlati célok átmeneti elvetését, és rövid 'távú célok, helyi érdekek előtérbe helyezését jelenti. A fonyódi járásban soha nem tettek le arról a közvetlen célról, hogy a terménybegyűjtésben minden község ioo%-os legyen. Az ideiglenes bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a somogyvári, az ordacsehi és a balatonújlaki földművesszövetkezeteknél sikkasztást állapítottak meg, és mindhárom szövetkezet vezetőségében olyan személyek foglalnak helyet, akik maguk sikkasztottak, vagy felelősek a sikkasztásokért, mert a leváltásról intézkedés nem történt. A kár mindenütt ezrekre rúg. 2-' 26. sz. határozat: Elrendeli a vb, hogy a balatonújlaki és a somogyvári ügyvezetőt, valamint Ordacsehiben a teljes vezetőséget le kell váltani'. 20 A leváltást a vb már a rendőri és bírósági eljárás előtt elrendelte, ezzel maga a vb quasi büntető szervként funkcionált, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a tényleges büntetőeljárás eredményét, ezzel az ideiglenes bizottságot ellenőrző szervből mintegy nyomozószervvé nyilvánította. Kollektív, személyekre lebontott felelősségre vonás nélküli büntetést a büntetőjog egyébként sem ismer. Nyilvánvaló, hogy az államigazgatásnak - a szabálysértési eljárást kivéve - nem lehet pönalizáló funkciója, ilyen jellegű működést legfeljebb a bürokratikus, adminisztratív módszerek túlburjánzása eredményezhet, ez azonban mindenképpen diszfunkcionális, rendeltetésével ellentétes tevékenység, s mint ilyen, feltétlen kerülendő. Szeptember iz., 6. ülés A szeptember 22-i ülés legfontosabb eredménye, hogy jelentős mértékben megnő a községi verseny- és békevédelmi bizottságok szerepe. A bizottságok a propagandatevékenység fokozásában is kiemelkedő szerepet kapnak. Egy hónappal a választások előtt a falvakban páratlan propagandakampány bontakozik ki, mindenütt „kisgyűléseket" tartanak és agitálnak a munkaverseny, a tanácsválasztások és a békekölcsönjegyzés mellett. Ezek a kisgyűlések ad hoc-szervezetek voltak, összetételük mindig az adott pillanatban alakult ki, és mindig változott. 29. sz. határozat: A békevédelmi bizottságoknak a hét folyamán valamennyi községben gyűlést kell tartamok, melyen a vb tagjai is részt vesznek, ezzel ellenőrzik munkájukat. A gyűlésre a jelölteket is meg kell hívni, be kell