Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

lőtestületekre bízta. Ez annyit jelent, hogy fontos helyi bizottságok megszervezése nem a községekben, hanem „felülről" történt. Ebben kifejezésre jut az a centralizációra való törekvés - még akár a megyei határozatok ellenére, törvénysértés árán is -, amely a fiatal tanácsok, valamint a teljes politikai vezetés jellemző sajátossága volt. A két bizottság közös irodát kapott átmenetileg a járási tanács épületében, majd külön épületben „versenyiroda" névvel. A versenyiroda állandóan működött, feladata versenypontok kidolgozása, a községi verseny- és békevédelmi bizottságok munkájának támogatása és ellenőrzése, a községi versenyek állandó kiértékelése volt. Mint a vb szerve, a közvetlen utasításokat a vb-től kapta. A bizottságok működéséért az elnökhelyettes volt felelős. A munkaverseny szervezésére vonatkozó megyei vb-határozatot természetesen minden járás megkapta, ennek ellenére a jegyzőkönyvekben - a fonyódi járás kivételével - ennek alig van nyoma. A munkaverseny széles körű szervezését csak Fonyód erőltette, mint élcsapat, másutt, ahol rosszabbul álltak a munkálatok, nyilván nem szorgalmazták, még a járáson belül sem erőltették annyira. A vb-üléseket egyébként az egész megyében minden héten, minden járásban ugyanazon a napon tartották, egységesítésről azonban ezen túlmenően nincsen szó. Az egyes járások nem egymással, hanem a megyei vb-vel tartották a kapcsolatot. így az ülések témájának megválasztásában mindössze annyiban van hasonlóság, amennyiben egy valamennyi járásban kötelező megyei vb-határozat mindenütt megvitatásra került. Szeptember 15 -tői például minden járásban a vb-ülések állandó napirendi pontja a választások előkészítése, ugyancsak mindenütt szó esett az őrlési jegyek kötelező kiadásáról. A fonyódi járásban a szeptember i-jei ülés jelentőségét a munkaverseny megszervezése adja, ezzel 'szemben Nagyatádon és Marcaliban érintőlegesen tesznek említést a munkaversenyről, a hangsúlyt a mezőgazdasági munka nehézségeire fektetik. Mindkét járásban lényegesen elmaradtak az ütemtervektől. A megoldást igen érdekes lépéssel érik el, egyszerűen megváltoztatják az ütemterveket. Hogy a járási pártbizottság ütemterveit milyen jogi alapon változtatta meg a járási tanács, egyáltalán az ütemtervek kidolgozását miért az MDP végezte, ez ma már nem állapítható meg. Valószínűleg nagy politikai és gazdasági fontosságára tekintettel tartotta fenn magának az MDP a jogot, ugyanakkor az ütemtervek menet közben történő módosításánál - mint az operatív munkát megvalósító szerv - már a tanács volt előnyben. Továbbra is rejtély azonban, hogy ha a járási vb módosíthatta ütemterveit, akkor milyen módon történt a tanácsok munkájának értékelése és összehasonlítása, hiszen eltérő normákat teljesítettek. Önmagában az is feltűnő, hogy egyes vb-lk beleszóltak ütemtervük alakításába, sőt maguk szabták meg saját maguk számára a követelményeket, míg mások készen kapták azokat. A magyarázat nyilvánvalóan abban rejlik, hogy még az MDP sem rendelkezett - járási szinten - megfelelő szaktudású apparátussal, amely minden gyakorlat és előzmény nélkül képes lett volna a járás adottságaival és feladatával összhangban álló ütemtervet felállítani. Az ütemtervek felállításához az utasításokat a járási pártbizottságok felülről kapták, és egységes sémák szerint készítették el azokat. A fonyódi járási vb jegyzőkönyvei nem számolnak be ütemtervmódosításról.