Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében (1945-1946)
Zics A 888 lelket számláló községben 195-en vallották magukat 1941-ben német anyanyelvűnek. A nemzethűségi vizsgálat 1946. február 8-a és 12-e között 4 tárgyalási napon folyt le, melynek során a bizottság mindössze 1 személy terhére hozott elmarasztaló minősítést (vezető), 132 személyt pedig kívülállónak nyilvánított. Az MFT 1946. február 28-án kobozta el az elmarasztalt család ingatlanait. 107 JEGYZETEK 1. A kérdést részletcsen tárgyalja Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-1947. Bp., 1982. (A német nemzetiségű lakosság kitelepítése c. fejezet 77-102. old.) 2. Az 1945 előtt működött „fasiszta szervezetek" szürke tömegei közül csak a németajkúakat vonták felelősségre, még a nyilasoknál is csak a vezetők bűnhődtek. 3. a) 3820/1945. ME sz. rendelet (MK 65. sz.). b) 81/1945. ME sz. rendelet (MK 3. sz.). c) 600/1945. ME sz. rendelet 4-5. §-a (MK 10. sz.). 4. 33 000/1945. FM sz. rendelet (MK 14. sz.). 5. Tájékoztató a községi földigénylő bizottságok hatásköréről és működéséről. (A Földművelésügyi Minisztérium kiadványa.) 6. Az iratok számtalan esetben beszámolnak a földigénylő bizottságok működése körüli súlyos szabálytalanságokról, melyek sok esetben azok feloszlatásához vezettek. 7. 33 000/1945. FM sz. rendelet IV. fejezete; Földhözjuttatási eljárás (19-42. §). 8. SML. Népgondozó Hivatal Délnyugat-magyarországi Kirendeltsége Somogy megyei Kerületének iratai (továbbiakban NH). Rendeletek és utasítások gyűjteménye (Népgondozó Hivatal Telepítési Főosztálya 537/1945. sz.). 9. Ua. A szekszárdi kirendeltségen 1945. augusztus 12-én tartott értekezlet jegyzőkönyve. 10. Ua. Népgondozó Hivatal 25 082/1945. II. sz. leirata a kirendeltségvezetőhöz. 11. Érthetetlen a rendeletnek az a kitétele, hogy egyfelől az önkéntes áttelepülők részére csereingatlant biztosított, másfelől kimondta, hogy velük szemben csak a teljes vagyonelkobzással egyenértékű Volksbund-vezetői és Volksbund-tagi megállapítást lehetett tenni. Sajátságos a rendeletnek az a megállapítása is, hogy az eljárást úgy kell beosztani, hogy először a vezetők, tagok, támogatók, végül a kívülállók kerüljenek sorra. 12. Az ezerszámra felvett jegyzőkönyvek túlnyomó többsége nem haladja meg az egy gépelt oldal terjedelmet, az érdemi rész azonban még ennek is csak a töredékét teszi ki. 13. A németajkú lakosság felelősségre vonása a törvény visszaható erejének alkalmazásával történt, amely a joggyakorlatban szokatlan volt. Figyelmen kívül hagyta a „nulluni crimen sine lege" és az ehhez kapcsolódó „nulla poena sine lege" klasszikus jogelvét, amelynek lényege, ha egy cselekmény elkövetése időpontjában jogszabály szerint nem büntethető, akkor egy később keletkezett jogszabály sem teheti büntethetővé visszamenőleges hatállyal. Az elmarasztalás alapját képező felróható bűnöket nem sorolja fel a rendelet, a Volksbund-tagságot, valamint a nemzetiségi hovatartozást elegendőnek tekinti az elmarasztaláshoz. 14. A Megyei Földhivatal 1945 és 1950 között készült kimutatásaiban 30 és 50 között váltakozik ezeknek a községeknek a száma. 15. A megyében a „sváb eljárás" azonban nemcsak annak a 39 községnek a vizsgálatát jelentette, amelyekben a nemzethűségi eljárást lefolytatták, hanem ez a későbbiek során a községeknek mintegy felérc kiterjedt. A németlakta falvak lakossága ugyanis általában a községhatáron kívül is rendelkezett földbirtokkal, így a rendezésbe ezeket a területeket is be kellett vonni. Összességében a megye 302 községéből 156-ot érintett kisebb-nagyobb mértékben az eljárás a későbbiek során. A vizsgálatok számszerű eredményeit a további kutatás még módosíthatja. A bizottságok működése nyomán készült zárójelentések és eredménykimutatások számadatai több helyen ellentétben állnak egymással, számos helyen tartalmaznak nehezen egyértelműsíthető korrek-