Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

meieret eladni, a fegyveresek elhagyták üzletét.Bánó pedig ígéreteivel a föl­det kérő küldöttséget leszerelte. Somogydöröcskén a fegyveresek a helybeli szatóc:;boltost leckéztették meg, árujának a megsemmisítésével. Törökkoppányban a hazajöttek november­ben az általuk megállapított összegért vásárolták a bort. Andocson november végén a leszerelt katonák a szatócsokat tartották rémületben. 125 Hasonló élelmi­szer- és borfosztogatások történtek Büssüben a Gaál, Gesztiben pedig a Somssich birtokon. 1211 Az utóbbinál két hét múlva a helybeli leszereltek között meglettek a „teresek" is. Közöttük három uradalmi cseléd, egyikőjük pedig napszámos volt. 1018. december 19-től 1919. február 11-ig a kaposvári törvényszéki fog­házban voltak letartóztatva, amikor is megszüntetnék ellenük az eljárást. 12 ' Bár­dibükkön a környékbeli fegyveresek az uraság halastavait dézsmálták. 128 Sző­csénypusztán Véssey Lajos birtokos juhakcljából több birkát vittek el a kato­nák, s húsukat elfogyasztották, illetve szétosztották. 12,1 A Veszprémi Faipar Részvénytársaság kisbárapáti erdejéből a bonnyaiak mintegy 700 köbméter tű­zifát néhány nap alatt elhordták, panaszolta táviratában december 10-én a veszprémi kormánybiztos. 130 A szervezett munkások a jogos népharagot és igazságérzetet igyekeztek leválasztani a féktelen pusztítástól és a mohó rablástól. Csak tömegméretű és forradalmi fellépéstől várható a burzsoázia félreállítása és gazdasági megrend­s/abályozá;a. A szociáldemokrata megyei vezetőség ekkor a forradalmi hullám törvényes kerctekbeni tereléséhez felvilágosító, szervező és propaganda-előadá­sokkal járult hozzá. Vidéken ennek megfelelően november derekától előbb a járási székhelyeken, majd a nagyobb községekben tartottak népgyűléseket. Itt már a földosztás, a vagyonosok megadóztatása, a háborúban károsultak kielé­gítése és kártalanítása is szerepelt. Mindezek természetesen „nemzetközi szociá­lis programmal" voltaik átitatva. „Ahelyett, hogy a község lakosságát a mai hely­zetre és a további teendőkre kiokta'va a be/béke érdekében megnyugtatták vol­na, inkább az elégedetlenséget, a vallástalanságot hirdették és az egyes társa­dalmi osztályok ellen izgattak'' - jelentette az alispánnak november 27-én az igali főszolgabíró. 131 A fegyverek többségükben pedig nem a társadalmi változást forradalmi úton vállalók kezében, hanem a gyors, az egyéni sikert akaró, anarchista elve­ket vallók birtokában voltak. Hiába volt a hatósági felhívás, karhatalmi razziá­zás, a kintlévő háborús fegyverekből alig gyűlt össze néhány tucat. A somogyi munkásság vezetőit, a polgári demokrata forradalom helyi exponenseit ezért nem érte, érhette váratlanul - ugyanakkor mégis megdöbben­tette - az 1918 decemberi kaposvári értelmetlen fosztogatás és pusztítás. Ekkor a fosztogatás és pusztítás olyan esztelen méreteket öltött, hogy a munkásság leg­jobbjai követelte a közrend, a közbiztonság megerősítését, és abban a vezető szerepet. Hét évtizeddel az események után csak a forrásokra támaszkodhatunk. A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának somogyi ünnepségein az akkor megjelent kortársak egyöntetűen elmondották, hogy a város kifosztásához a for­radalmároknak nem volt közük. Az első percektől a rendet, a rablás felszámo­lását követelték, illetve abban kezdeményezőként részt vettek. Tulajdonképpen mi okozta Kaposvár 1918. december n-ről 12-re virra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom