Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

I0I9 februárjáig 429471 koronát fizetett ki a város a polgárőrség fenntartására az államkincstár terhére.

86 A polgárőrség burzsoá-polgári tagjai a tél folyamán kezdetben még egyszer-kétszer megjelentek szolgálatra, de február-március folyamán az egyre kisebb értéket képviselő büntetéspénzt inkább kifizették. Ennek tudható be, hogy állandósult a parancsnokok cseréje is, mivel egy-egy kudarc után általában lemondtak vagy leváltották őket. Az első polgárőrparancsnokot rövidesen 1918 novemberében Vidor Ferenc járásbíró váltja fel. Öt Somogyi Andor főhadnagy követte, akit január 30-án dr. Simon Imre főhadnagy vált fel. Simont február 16-án újból Vidor Ferenc járásbíró váltotta fel, akinek a segédtisztje Mike Imre tartalékos főhadnagy lett.

8

' A polgárőrség egyre gyérülő vidéki szerepébe adott betekintést február 23-án a tabi munkásgyűlés. Ekkor Tabon kijelentették: „A polgári szolgálat csődöt mondott, a lakosság feljelentéssel való, fenyegetés, elővezetés, bírságolás dacára is ma már oly lanyhán és hiányosan teljesíti a szolgálatot, hogy annak, beszüntetése vagy szüneteltetése vált szükségessé." A nagybajomi községi polgárőrséget január 20-án községi szabályrendelettel hozták létre. Rövidesen ez is néhány hét alatt felbomlott.

90 A megyében rövidesen bebizonyosodott, hogy a polgárőrszakaszok többsége csak az állománytáblán található. Ugyanis papíron mindenütt teljes volt a létszám, csupán a polgárőrök többsége az éjjeli szolgálatot nem látta el. A decemberi kaposvári fosztogatás után a városi rendőrség létszámát 32 főről 72-re emelték. A fővárosból leküldött tengerészkülönítményt, amely kezdetben 160 fő volt, szintén 240 főre növelték. Február 13-án azonban a tengerészek elhagyták a megyét.

91 Rövidesen március 8-án a megyei Nemzeti Tanács ismételten a ,, . . . földosztás miatt fegyverkező lakosság fékentartására, tengerész-nemzetőrséget" kért. Ekkor 130 tengerészt és 5 tisztet vezényeltek Kaposvárra, de amikor ezek megérkeztek, a munkástanács hatalomátvétele már megtörtént.

92 A T40 fős csendőrség létszámbeli megerősítését szolgálta a január 23-án Brassóból menekült 102 csendőr is. Öt nap múlva közülük 65 csendőr Kaposváron először a nappali, rövidesen már az éjszakai szolgálatot is adta.

93 iqi8 végén még nem történt meg az új demokratikus szellemű hadsereg létrehozása. Kanosváron az év utolsó napjaiban a helyőrség egységeinek a megnyerése, a semlegessége volt a cél. A katonák igyekeztek bizonyítani, hogy: „Tamdni akarnak, tudni akarnak mindenről. ami körülöttük, történik, hogy semmiféle káros eszmékkel, jelszavakkal ne tudják eltántorítani őket a népköztársaságtól."

0

'

1 Amikor 1919. január végén nyilvánvalóvá vált, hogy Kaposváron felállítiák a ig. honvéd gyalogezredet, a szervezés élére a munkástanács állt.

95 Február derekán Reichard Béla őrnagy lemondása után az állomásparancsnokságot Mikovich László alezredes vette át.

96 A katonai toborzás viszont nehezen indult, mivel az addig szolgálatot vállalók többsége március 15-én leszerelt. A három toborzó bizottság is csak két nap múlva Sásd, Igal és Nagyatád székhellyel kezdte meg munkáját. Ezen utóbbihoz tartozott Csurgó és Lengyeltóti is.

97 A Tanácsköztársaság kikiáltása előtti napokban vált csak ismeretessé, hogy Kaposváron lesz a 44. számú dandárcsoport székhelye, amelynek legénységét Somogy és Baranya megyéből toborozzák.

98