Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
25, Kazsokban 25 fővel, november 8-án Mernyén 1 tiszttel és 21 legénységi személlyel alakult meg a nemzetőrség. November 25-én az andocsi alegység Frey Nándor tartalékos hadnagy parancsnoksága alatt 12 fővel alakult meg. Kisgyalánban a nemzetőrség szintén 12 fővel alakult meg. ,,Az esküt azonnal letették és a szolgálatot is megkezdték." - jelentette a jegyző/' 2 Attalában egy Kaposvárról érkező „agitáló tiszt hatására" az alegység szakasznyi létszámban alakult meg. 43 Jellemzőnek tartjuk, hogy a szegényebb marcali járásban a nemzetőrség csak a székhely községben tevékenykedett/ 4 A polgárság, a közigazgatás vezetőivel együtt a hadsereg és a csendőrség hiánya, illetve csekély létszáma miatt Somogyban is a közrend és a polgári vagyonbiztonság védelmét a nemzetőrségtől várta. Az alispán november 17-én, valamennyi járásszékhelyen jegyzői értekezletet tartatott a nemzetőrség szervezésére. Ugyanezen a napon két jelentős hivatalos bizalmas utasítást is küldött a főszolgabíróknak, illetve a körjegyzőknek. A megye vagyon- és közbiztonsága egyre több gondot okozott. A megyei és járási vezetők képtelenek voltak megakadályozni az anarchia terjedését, a vagyonos polgárság elleni fellépéseket. A nemzetőrség gondos személyi kiválogatásában látta az alispán a végső reményt: ,.A nemzetőri testületbe csakis teljesen megbízható egyének vétessenek fel, mert nem az a cél, hogy minél nagyobb számú esetleg megbízhatatlan elemekből ösz~ szetoborzott nemzetőrség legyen, hanem az, hogy ha kisebb létszáma lesz is, de az olyan egyénekből álljon, akik a reájuk váró hivatást átérzik, annak meg akarnak felelni, s akikre a lőfegyver teljes megnyugvással reájuk bízható, s teljes garanciát nyújtanak, hogy a fegyvert a rend védelmére és nem a visszaélésekre fogják használni'' - írta az alispán körlevelében a főszolgabíróknak/ 1 " Ugyanekkor a körjegyzőknek az 1896. és ennél fiatalabbak nemzetőri toborzásával kapcsolatos teendőiknél felhívja figyelmeztetni őket: „Tartsa minden derék hazafi első kötelességének, hogy a hazát e nehéz viszonyok között minden erejével támogassa. Mindnyájunknak első kötelessége a rendet mielőbb helyreállítani s ehhez első sorban katonákra van szükség." Sem akkor, sem később ezeknek a felhívásoknak alig volt foganatja. November 8-án már Budapestről kellett ún. „mozgó nemzetőrséget" (3 tiszt és 36 főnyi legénység) kérni az igali, a tabi és a lengyeltóti járásban fellelhető anarchia felszámolására/ 1 * 1 Törökkoppányban november 20-ig nem tudták megalakítani a nemzetőrséget, mivel „a hazatért katonák a csőcselékkel (így!) vegyülve a községet állandóan izgalomban tartják, fenyegető magatartást tanúsítanak az ottani úri osztály ellen"/' 7 Jellemző volt november 24-én a mernyeiek ellenállása is a nemzetőrséggel szemben. Az iskola helyiségében meghirdetett népgyűlésen elhatározták, hogy „ ... az urak által alakított, őket védelmező, de az állam által nagy költséggel fizetett Nemzetőrségre semmi szükség nincs, azt megszüntetik, mire a nemzetőri szobánál az ott lévő fegyverekhez tartozó töltényeket kilődözték. Saját szervezetet alakítottak . . . Továbbá kimondották, hogy a megszüntetett nemzetőrség helyett házsorrendben kiállítandó ingyenes polgárőrség lesz.'' Két nap elmúltával a megtörténteket a mernyei Nemzeti Tanács kénytelen volt tudomásul venni. Egyenlőre a két szomszédos községben, Aszalóban és Gesztiben nem bomlott fel a nemzetőrség, jelentette Eőry főhadnagy Mennyéről/' 8 Novemberben Reichard Béla megyei nemzetőrparancsnok a megalakult alegységeknek egyik legfontosabb feladatául a fegyverek összeszedését tartotta.
