Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

kőzzék is úgy a katonaság, mint a rendőrség."'-''

0 A népgyűlés után, este 21.00 órakor alakult meg a Nemzeti Tanács Kaposvári Bizottsága, amelynek elnöke dr. Bók Zalán Lajos, alelnökei pedig Tóth Lajos és dr. Gölten Gábor lettek. Az éjjeli háromnegyed kettőkor végetérő tanácskozás megválasztotta az 56 tagú ideiglenes bizottságot. Majd felhívással fordult a városban állomásozó fegyveres egységek parancsnokságaihoz, akiktől a csatlakozást el várták.

:íl Három nap múlva, november 4-én a Kaposvári Nemzeti Tanács végrehajtóbizottsági ülésén Reichardt Béla őrnagy, helyőrségparancsnok mintegy 100 tiszt képviseletében már letette az esküt. Az akkor fogalmazott eskü szövege jól tükrözte a pillanatnyi érzelmeket: „Esküszünk, hogy ha eddig a háború lelkes zászlótartói is voltunk, ezentúl a békének még lelkesebb munkásai leszünk. Esküszünk, hogy gyermekeinket oly szellemben fogjuk nevelni, hogy ezentúl minden háborúnak a lehetősége ki legyen zárva. - Esküszünk, hogy Magyarországhoz hűek leszünk, teljes függetlenségét megvédjük, minden erőnkkel az ország javát, szabadságát és haladását akarjuk szolgálni." Ezután Lázár Jenő csendőr alezredes a megyében lévő 140 csendőr, majd dr. Stecz László városi rendőrfőkapitány a 39 rendőr parancsnokaként letette az esküt.

12 November 2-án a katonaság a Honvéd téren lévő népgyűlésen Tóth Lajos szociáldemokrata pártelnök kérésére kimondta a csatlakozását. A megalakult Nemzeti Tanács, amely az első percektől kezdve megyei illetékességű is volt, felismerte a polgári rend biztonságának az ingatagságát és gyors cselekvésre szánta el magát. A polgárság biztonsága 1918 október végén a kevés c

zámú és megbízhatatlan katonaság miatt rendkívül kétséges volt. A kevés számú kaposi helyőrséget a megalakítandó polgárőrséggel vélték kibővíteni, hogy „magunkat védhessük". De ekkor a polgárság jobbszárnya, egy táborban a földbirtokosokkal, a kisgazdapárt helyi exponenseivel, a Namzcti Tanácsot csak két nap múlva voltak hajlandók elismerni.'

11 A csurgói községi képviselőtestület november 2-i rendkívüli közgyűlésén csatlakozott a megyei alispán távirata alapján, és azonnal megalakította a községi nemzetőrséget 103 fővel.

3

'

1 November 3-án a Kaposvári Nemzeti Tanács a polgárőrség azonnali megalakítására hívta fel a figyelmet, hogy az „ . . . éjjel-nappal állandó készültségben álljon, hogy evvel a beír end fenntartassék, annak biztonsága ?ninden körülmények között megóvassék."

Xi November 5-ig a Nemzeti Tanácsban a liberális, módos polgárság többségi szerepet töltött be. Addig ugyanis a rövid életű és laza pártszövetségben a szocialistáknak a forradalmi energia levezetését szánták; akiknek a háborgókat lecsendesíteni, a paraszti földéhséget jó szóval és törvényes mederbe kellett terelni. Az első jelek azt mutatták, hogy a polgárság jó módú tagjai a forradalom menetének megállításán fáradoztak és arra is rájöttek, hogy a szocialistákat csupán eszközként használták fel saját biztonságukra. A kisgazdapárt is inkább a lassú folyamatok híve volt és a 4-én megalakult vármegyei Nemzeti Tanács elnökének, gróf Széchenyi Aladárnak megbízható támasza lett. Kacskovics Lajos alispán 1918. november 4-én a Nemzeti Tanács megbízásából rendelte el a „rend és közbiztonság fenntartására minden városban, nagy- és kisközségben az arra önként jelentkező hazafias elemekből a Nemzetőrséget". A tagjait csak készültségi, járőr és őrszolgálatra használják fel a munkaidejükön kívül, napi 30 korona pótdíjazásért. Kaposváron a Baross-laktanyá-