Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története
szokások megreformálását, az erkölcsök nemesítését, a helytelen gazdasági gyakorlatok megszüntetését, a nép szellemi felemelkedése érdekében községi könyvtárak felállítását. A megyében megalakuló egyletekben azonban nagyobbak voltak a széthúzó, mint az összetartó erők. Ezért meg sem született a megyei egyesület. A felekezeti torzsalkodások miatt rövid életűnek bizonyult a Kaposvári Népnevelési Egylet, Vj a Felső-Babócsai Járási Népnevelési Egylet Ul és a Tabi Kerületi Népnevelési Egylet. 1 ^ A Karádi Katolikus Népnevelési Egylet és a Nagyberényi Katholikus Népnevelési Egylet pedig már a jóváhagyott alapszabály visszaérkeztc előtt feloszlott. 10 A későn, 1883 januárjában alakult Csurgói Járási Népnevelési Egyletről is keveset hallottunk. 1 ' A Babóc>a} Alsó-Járási Népnevelési Egylet létrejötte kedvezőnek egyáltalán nem mondható feltételek közepette következett be, s mégis az első nehéz esztendők átvészelése után képes volt továbbvinni az eötvösi gondolatot. 1803ban, az akkor 25 éves egyesület ünnepi közgyűlésén büszkén jelenthették ki: „ma már alig létezik mindössze húsz népnevelési egylet hazánkban . . . minő örvendetes benyomást gyakorolt annak szemlélése, miként kezdenek leomlani a válaszfalak, melyek a honfit a honfitól, egyik vallásfelekezetit a másik felekezctbelitől annak előtte oly ridegen elszigetelték. Főurat, középosztálybelit, kereskedőt, iparost és földművest, katholikus és protestáns papokat és tanítókat, keresztényt és zsidót, kik előbb egymástól elzárkóztak most egy . . . közös célért lelkesülni és munkálni látni oly látvány volt, amely egy szebb jövő hajnalaként tűnt fel előttünk." ,R Eötvös felhívását Mérey Lőrinc szolgabíró 1867. október 17-én körlevélben küldte szét a babócsai járásban, s már október 26-án a „vidék kiterjedéséhez aránylag szép kevés számmal megjelent ügvbarátból álló közönség ..." jött össze Babócsán az egyesület megalakítása érdekében. 19 A tanácskozást kezdő Barla József visontai segédlelkész vallási különbségekre való tekintet nélküli egyesület alakítását javasolta. Németh Endre csokonyai plébános viszont a felekezeti elkülönítést ajánlotta. A következő - szintén csekély létszámú - ülésen Mérey szolgabírón, Barlán kívül jelen volt Barakonyi Kristóf görgetegi lelkész és Rába Miklós görgetegi nagybérlő. Ekkor az alapszabály kidolgozását vitatták meg, és Barla tervezetét fogadták el. 20 Egy héttel később a kevés jelenlévő egyrészt megszavazta, hogy az egylet „vallás és nemzet különbség nélkül fog alakulni", másrészt egy alapszabálykidolgozó bizottmányt neveztek ki. 21 Az alakuló jegyzőkönyvet 1868. január 13-án keltezték név szerint 18 fő jelenlétében. Rajtuk kívül még szép számmal jöttek össze „Csokonya, Visonta, Rinyaújlak, Darány, Lábod, Szentes, Komlód, Űjnép stb. községek ..." lakosai közül. Miután az alapszabályt elfogadták, az egyesület megalakultnak nyilvánította önmagát. Az alapszabályok Az egyesület első alapszabálya' 22 általános, elvi bevezetőjét így fogalmazta meg: „A népnevelési egylet mindenkiben csupán az embert nézi, mindenkit emberi méltóságának tudatára felemelni törekszik, s így vallásfelekezet s nemzetiségre tekintet nélkül alakul." Legfontosabb célként a műveltség és az erköl-
