Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Dobai András: Somogy igazgatástörténete az Októberi diploma és a Schmerling provizórium idején (1860. október-1865. szeptember)
vctkcztében elterjedt orgazdaság. Ismét a szigorú rendszabályokhoz - mint a rögtönítélő bíróság felállítása - kell folyamodni, s ha ezek nem eredményezik a várt sikert, nem marad egyéb hátra, mint az ostromállapot kihirdetése. Némi előrehaladás van a közúti hálózat fejlesztésében, kétségtelen eredmény a Kanizsáról Kaposváron át Pécsre tartó távirdavonal felállítása, úgy sikerült „a pbisicai közlekedés nehézségét a szellemi közlekedés gyorsaságával pótolni". További örvendetes tény a szellemi előrehaladás terén a kaposvári gimnázium felépítése. Végül indítványozza, hogy a megyeház dísztermében a megye helyeztesse el ,,14 évig a legválságosabb viszonyok között dicsőségesen országló felséges urunk királyunknak arcképét". Megnyilvánulása lenne ez ,,a kormány által már megfogalmazott bizalom" megerősítésének. Ezt követően a Mérey vezette tisztikar már semmi érdemlegeset nem produkált. Az 1864. év jegyzőkönyveiben a tisztiszéki ülések napirendjén semmi említésre méltót nem találunk. Egyetlen példa a napirendi pontok közül: április 5-1 ülésen egy kérdés szerepelt: Albrecht főherceg nejének halála. Mérey indítványozta, hogy a tisztiszék részvétét felirat formájában juttassa kifejezésre, hiszen Albrecht főherceg tulajdonosa annak a katonai ezrednek, melyben a somogyiak zöme szolgál és melynek egyik hadkiegészítő parancsnoksága Kaposváron található, „így hozzá bennünket közelebbi viszonyok csatolnak". 8 " 1865-ből egy, a témánk szempontjából figyelemre méltó levél található a főispáni iratok között. 81 Április u-i dátummal Mérey kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz Somogy, Zala és Baranya megyékben a katonai rögtönítélő bíróságok megszüntetésének ügyében arra hivatkozva, hogy a három megye főispánja úgy ítéli meg, hogy a személy- és vagyonbiztonság oly mértékben helyreállt, hogy képesnek érzik magukat azt „saját hatósági erejük és a fennálló törvények mellett továbbra is biztosítani". Mérey magánlevelezéséből kiderül, hogy a kérvény benyújtása előtt konzultált Baranya és Zala főispánjaival és ennek eredményeként kérték a megyei törvényszékek rendes bíráskodásának helyreállítását, mert úgy látják, hogy a rögtönítélő bíróságok „tiszta eredménye a fenntartására fordított költségekkel s az általa előidézett kivételes állapot terhes viszonyaival" nem áll összhangban. Mérey előterjesztésére május i-jén érkezett meg Pálffy beleegyező válasza, majd néhány nappal később körlevele, amely visszarendelte Graef Eduard csendőrezredest állomáshelyére és felmentette Somogy, Zala és Baranya megyék felügyelete alól. 8- Mindez a helyzet jobbrafordulásának kezdetét jelezte, s ezzel egyidőben a változás szele érződött a bécsi udvar magatartásában is. Egyre erősödött a Deák-féle álláspont híveinek tábora. Bécsben kezdték felismerni, hogy Deák koncepciója több biztonságot nyújt a birodalom számára, mint az egyoldalú centralizmus erőltetése, s ez a felismerés egyet jelentett Schmerling vereségével. Az uralkodó még 1865 júniusának végén Majláth Györgyöt nevezte ki magyar kancellárrá, 81 s alig egy hónapra rá sor került Schmerlingnek és minisztertársainak menesztésére is. Bel eredi személyében új miniszterelnök került a kormány élére. Az egykori csehországi helytartó kinevezése valóban a „tényleges rendszerváltozás előkészítését" jelentette. 8 ' 1 Ennek első lépéseként az uralkodó 1865. december 10-re összehívta a magyar országgyűlést, illetve császári kiáltvány adta hírül a februári alkotmány felfüggesztését. Ez a Deák-féle állás-
