Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Dobai András: Somogy igazgatástörténete az Októberi diploma és a Schmerling provizórium idején (1860. október-1865. szeptember)

az alkotmányosság teljes felszámolása. November hatodikán Jankovich is - a még hivatalukban levő főispánokhoz hasonlóan - szűkszevú nyilatkozatban je­lentette be, hogy a rendkívüli körülmények között lemond főispáni méltóságá­ról. Nyilatkozatához csatolta a tisztikar lemondását is. 58 3. A Sebmer!ing-provizórium korszaka C18 6 1. nov. 5.-1865. dec. 10.) A magyar országgyűlés augusztus 22-én történt feloszlatása egyenes kö­vetkezménye volt az Októberi Diploma ellen megnyilvánuló, mind általánosab­bá váló tiltakozásnak. Ez a „lázadással határos, nyílt ellenszegülés" 59 a kor­mányban további rendikívüli intézkedéseket érlelt. Mivel úgy látták, hogy „a hatóságok fennálló szerkezete és a büntetőtörvények addigi alkalmazási módja" mellett a rend helyreállítása nem lehetséges, 1861. november 5-én új kormány­zási rendet vezettek be Magyarországon. Az i860 decemberében államminisz­terré kinevezett Schmerling nevével fémjelzett rendszer a magyarok „jogelját­szásának" elvét felevenítve az abszolutisztikus, bürokratikus kormányzáshoz va­ló visszatérést jelentette/ 10 Provizóriumnak, átmeneti állapotnak nevezték Schmerling négy évig tartó rendszerét, amely katonai bíráskodás életbelépteté­sével, a politikai igazgatás terén az alkotmányos jogok felfüggesztésével, a tör­vényhatóságok munkájának feloszlatásával az önkényuralom rendszerének meg­újítását hozta az országra. November 5-én az uralkodó kinevezte gr. Pálffy Mó­ric altábornagyot - az első magyarországi csendőrezred volt parancsnokát - ki­rályi helytartóvá, a magyar udvari kancellária élére pedig már júliusban az a Forgách Antal került, aki korábban mint a kassai kerület főispánja, majd Cseh­és Morvaország helytartója már bizonyította aulikus voltát. Mellette, tárcanél­küli miniszterként Eszterházy Móric volt hivatva tompítani az „új abszolutista hullám káros kihatásait". 01 Schmerling nem volt új név az osztrák politikában. Schwarzenberg kor­mányának igazságügyminisztere, de ebből a kormányból 1851-ben kilépett, mert polgári liberális nézeteit nem tudta összeegyeztetni az akkori rendszer módsze­reivel, „centralista nézeteiben azonban alig különbözött az uralkodó rendszer képviselőitől".'' 2 Rendszerének sajátos ellentmondását a legújabb magyar törté­netírás így jellemzi: „A közigazgatásban a továbbéltctctt magyar és a közpon­tosítás következményei szerint kialakított összbirodalmi elemeknek sajátos ke­veréke alakult ki." Uyca körülmények között nem csoda, hogy rendkívül nehéz volt olyan személyeket találni, akik hajlandók voltak hivatalt vállalni, „a vo­nakodás nagyobb mérvű volt, mint a Bach-korszakban". 63 Nézzük most már hogyan alakult a helyzet Somogyban azután, hogy Jan­kovich főispán és a megyei tisztikar benyújtotta lemondását. Forgách november 4-én kelt levele értelmében addig, amíg Somogy „beligazgatása" iránt további intézkedés nem történik, a közbiztonság fenntartását, az iskola- és az árvaügyek intézését „kevés számú tagokra szorított választmányokra" kell bízni. Alig tíz nap elteltével, november 3-án írta alá Forgách Antal azt a kinevezési okmányt, amely Mérey Károlyt állítja a megye élére. 1/1 A megújított önkényuralmi rend alapelve az volt, hogy az 1860/61-ben Magyarországon újra éledő forradalmi szellem terjedését minden eszközzel meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom