Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében

is függött, szemes vagy csutás tengeriről van-e szó, a szemesnél az ár elérhette a két forintot is, míg a csutás ára rendszerint az egy forinton stagnált/" Fontos volt a burgonya termelése is. A krumpli ekkorra egész Somogy kedvelt növénye lett, nagy mennyiségű ,,sárga- és kékkolompért" termeltek/

8 Uradalmunk gazdaságában 1846-ban 72 holdat vetettek be burgonyával/'

9 Termelése két célt szolgált: egyrészt a Miháldiban lévő pálinkagyár nyersanyagigényét biztosították vele, másrészt pedig állati takarmányként használták fel, pl. a szarvasmarhákkal etették fel.''

0 A pillangósok elterjedése megyeszerte megfigyelhető a 19. század első felében. A vrászlói gazdaságban termesztése 1837-ben kezdődik, ugyanis a Számtartói Hivatal ekkor rendelte el a vetését.

51 1845-ben már „70 mázsa jól kitisztított, tulajdon termésű lóhermagot" hirdetett eladásra a jószágigazgató a Pesti Hírlapban.

5- 1846-ban Miháldiban 46 holdat vetettek be lóherével,-'' de azt is tudjuk, hogy az Apáti Számtartóság területén is termelték ezt a hasznos növényt. A lucerna termeléséről is van némi információnk, de számszerű adatokkal nem rendelkezünk róla. A két pillangós növény termesztése nemcsak azért fontos, mert takarmányozási gondokat oldott meg, hanem mert egyben talajjavítást is jelentett: növelte a föld nitrogéntartalmát.

/l Termeltek bükkönyt is. 1848-ban 70 mérővel rendelkezett a gazdaság,

55 általában más gabonafajtákhoz keverték hozzá,'

1

' s így tették az állatok számára értékes takarmánnyá. Ez szokás volt máshol is, a tatai-gesztesi uradalomban pl. hasonlóan használták fel." Eladásra is jutott belőle, fentebb említettük, hogy árpával kevert bükkönyt adtak el, ehhez még hozzátehetjük, hogy az 1830-as évek közepén a kanizsai piacon zabbal kevert bükkönyt kínáltak eladásra.

58 A borsó és a lencse termelése is kezdettől fogva megtalálható uradalmunkban, de e két növény nem töltött be jelentős szerepet, főleg a konvenciósok deputátumaként adták ki/'

9 Az ipari növényeken belül szólnunk kell még a repcéről és a répáról. A 19. század első felében az egész megyében termelték már a repcét is, így pl. megtalálható a berki és a felsőmocsoládi uradalmak tcrmelvényei között.

00 A repce magjából olajat sajtoltak, a fennmaradó olajpogácsákat pedig a hizlalásra szánt göbölyökkel etették fel.

01 1846-ban már 56 holdat vetettek belőle,

0- 1849ben 89 mérőnyit tudtak eladni a piacon.

01 A répa megjelenése is alapvetően piaci hatásnak tulajdonítható. Czindery László, Szigetvár mezőváros földesura (később a megye alispánja) 1838-ban egy cukorgyárat építtetett, aminek nyersanyag-ellátását a környező uradalmakból akarták megszervezni. 1846-ban Apátiban már 1000 mázsa répa termett, amit el akartak adni a gyárosnak, de az keveset ígért érte, így inkább a marhákkal etették fel.

04 Összefoglalva a termékszerkezetről mondottakat, megállapíthatjuk, hogy 1832 mindenképpen cezúra az uradalom gazdálkodásában, előtte a hagyományos gabonaféléket, ill. a kukoricát termelték csak, utána viszont egész sor - immáron modern növénnyel bővült ez a skála, terjednek a kapásnövények, a pillangósok, az ipari növények. 1832 után a szántóföldi termelés és az állattenyésztés között egy komplementer jellegű kapcsolat jött létre, amelyben a takarmánynövények termelésének döntő szcepe van. Természetesen ezt az egyre bővülő piaci lehetőség motiválta, egyre nagyobb alkalma nyílt az uradalomnak áruterme-