Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében
jelentőségére utal Zichy gróf instrukciója: „a réteket pedig a szárító kanálisok esztendőnként jól kitisztittassanak, ne hogy a sok lecsapolásokra tett költség sikerét elvigye." 1 ' A víz azonban nemcsak vitt, de adott is. Nem volt nehéz kialakítani halastavakat, nem is beszélve a nagyszámú malomról, amelyeket a bő vizű patakokra építettek.' Ha a 18. századi hatalmas erdőségekre pillantunk, akkor meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy hatvan évvel később ez az erdő mintegy a felére fogyott, az 1788-as 3657 hold erdőből 1848-ra 1689 hold maradt. Az erdők és a mocsarak helyét szántó és legelő foglalta el. 8 A gazdaságföldrajzi tényezők között kiemelt szerepet kell tulajdonítanunk a piacnak. Az uradalom ebből a szempontból kedvező helyzetű, hiszen a legfontosabb „piacos hely" a két óra járásra lévő Kanizsa városa. Ez a dunántúli mezőváros korszakunkban dinamikusan fejlődött, 1846-ban már csaknem 10 000 lakossal és hatalmas vonzáskörzettel rendelkezett. Négy út csomópontjában feküdt, a Dunántúl egyik legforgalmasabb közvetítő kereskedelemmel foglalkozó városa volt. 11 A másik két legfontosabb piac a 15 000 lakosú Pécs, ill. Somogy megye legnagyobb városa, Szigetvár.' 0 Az Apáti-Számtartóság áruit az utóbbi piacokon helyezték el. Közismert tény, hogy Somogy ebben az időben az utakat tekintve is nagyon elmaradott volt, lényegében a megye két szélén végighaladó postautakon kívül komoly útja nem volt." Az uradalom azonban jó adottságokkal rendelkezett, hiszen mind Vrászló, mind Apáti (tehát a két központ) rajta feküdt e két postaúton. A falvak elég közel estek egymáshoz, így nem volt nehéz elérni egyikből a másikat. A talaj adottságokról elmondható, hogy a belső-somogyi föld általában homok vagy homokos agyag, ami objektíve terméketlenebb, mint az apáti kerület barna erdei talaja (agyagos foltokkal) 12 . Azonban a homoknak is van némi előnye, így pl. az, hogy megmunkálása az igás állatra kisebb terhet ró, megkönnyíti az irtás munkáját, állandóbb a hozam, stb. 13 A klimatikus viszonyok is jónak mondhatók. A belső-somogyi területeken az évi csapadék 800-900 mm, a Zselicben valamivel több. Az átlagos évi napsütéses órák száma 1900, az átlagos évi középhőmérséklet 10,5 °C. " Mindez elegendő ahhoz, hogy ezen a vidéken szántóföldi gazdálkodást és állattenyésztést folytathassanak, akár háromnyomásban is, hiszen a tavaszi kalászosok tenyészidőszakának a csapadékmennyisége 250 mm, a kapásnövényeké pedig 400 mm. 15 A terület nagyságáról még csak annyit, hogy a reformkor végén 23 870 holdat tett ki ennek 70,8%-a, vagyis 16738 hold az allodiális birtok, s ennek mindössze 19%-a csak az erdő. 10 Hangsúlyozzuk, hogy ez rendkívül magas allodiális arány, országos méreteket tekintve inkább az 50-50%, vagy az allodiumok szempontjából még ennél is alacsonyabb arány a megszokottabb, bár hozzátehetjük, hogy a „nagybirtokok hazájában", Somogyban több hasonló szerkezettel rendelkező uradalom is volt ebben az időben." E vázlatos áttekintés végén összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb változás a táj életében a vizsgált korszakban az volt, hogy az egykor elvadult, elnéptelenedett vidékről az irtás és a mocsárlecsapolás eredményeként mezőgazdasági termelésre igen alkalmas terület lett. Ezt azért is hang-
