Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII-XX. századi történetéből

Érdekes egész Somogy megye szőlőterületének összehasonlítása a délbalatoni borvidék szőlőterületével. Év Somogy megye szőlőterülete kat. holdban Dél-balatoni borvidék 1873. 26 575 11 725 1895. 18 905 8 207 1913. 21 412 7 514 1935 11 000 7 188 A dél-balatoni borvidék szőlőterülete a múlt század végétől 1969-ig alig változott. 1962-ben 7038, 1969-ben 7 173 kat. hold. Már a filoxérapusztítás alatt és utána megindult a szőlőtelepítés. Az állam is segítette a telepítéseket. Balatonkeresztúr község határában 1891-ben 317 holdat 585 nyolcszáz négyszögöles parcellákra osztva a filoxéra pusztítása által tönkrement szőlősgazdák között osztottak ki. Az első öt évben az új telepesek nem fizettek bért, a hatodik évtől kezdve olyan haszonbért fizettek, hogy a terület bérlete az államnak 35 esztendő alatt megtérüljön. (Az állam 11 korona haszonbért fizetett holdanként évente Festetics Taszilónak.)

50 1893-ban Balatonkeresztúr határában a tóparton egészen Máriatclepig, valamint ellenkező irányban is, nyolc km hosszúságban 37 kat. holdnyi területen szőlőt telepített a kormányzat. Ezt a telepítést ifj. Széchenyi Imre (1858-1905) végezte, aki erre a területére a filoxéra által sújtott zalai vincelléreket telepített. A későbbi Mária-telep. Balatonmária, feleségéről, Andrássy Máriáról kapta nevét.

51 A szőlők csakhamar magántulajdonba jutottak, és ezek birtokosai a part menti szőlőkben kényelmes villákat építettek. A telepítés egyben azt is jelentette, hogy a terület értéke egyre nőtt, és az itt élő családok százait mentette meg az akkoriban lábrakapott Amerikába való kivándorlástól. (Kőkút-Tapazdon 50 családnak 3-3 hold homoki szőlőnek alkalmas földet adott az állam. A telepesek a vesszőt, a karót, az összes védekezőszert díjtalanul kapták. A vételárat 50 év alatt kellett megfizetniök.)

5Balatonkeresztúron és Balatonmárián kívül az egész déli Balaton-parton megindult a homoki szőlőtelepítés. Szemesen az ún. „Hunyady-telepen", a vasúti töltés és a Balaton között nyugati irányban virágzó szőlőültetvény volt, melyet az 1924. évi parcellázáskor pusztítottak ki. A magyar kegyes tanítórend balatonőszödi gazdasága a filoxéra pusztításával járó csapás ellensúlyozására az őszödi Balaton-part immunis homokján 1890-ben kezdett új szőlőtelepítésbe. A káptalan 1894-es gazdasági beszámolója szerint már tíz holdas az a szőlő, amely fokozatos további telepítéssel kb. 18 kat. holdra egészül ki. Az 1890-ben telepített őszödi homoki szőlőnek javarésze ötven év alatt kiöregedett, és megérett a kiirtásra. Az új telepítés azonban nem a kiélt homo-