Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII-XX. századi történetéből
Az 1715. évi összeírásban már egy tagban lévő szőlőterületeket is találunk. Balatonkeresztúron 18, Magyariban 14 és Mohácson 12 kapás szőlőt minden valószínűség szerint robotban munkáltak meg a jobbágyok. A többi településen hegyvámos szőlőket találunk. A jobbágyok neveit is tartalmazza az összeírás. Magyari a mai Csisztapuszta területén feküdt, Mohács neve pedig Lengyeltóti egyik dűlőnevében ma is él. Már ebben az összeírásban „extraneus" szőlőműveseket találunk, akik a szomszédos községekből vagy egy távolabbi településről jártak át szőlőt művelni. Szőlősgyörökre Gyugyról, Látrányba Csehiből, Marcaliba Mesztegnyőről, Sámsonból, Kéthelyre, Buzsákra a környező falvakból. :íl Az 1720. évi összeírás szerint a legtöbb szőlője Böhönyének volt. 283 kapás szőlőjéből 224-et más helységbeliek műveltek. Marcali 254 kapányi szőlőjéből 46 a szomszéd helységbelieké. Kéthely Magyarival együtt 135 kapás szőlővel rendelkezett. Ebből más helységbelieké 36. Karádnak 125, Látránynak in kapányi szőlője volt. Ugyancsak 111 kapányi szőlője volt Kilitinek is, melyből a siófokiak 3 5-öt műveltek. Gombán és Kis-Gombapusztán összesen 84 kapa szőlő volt. Ebből 28-at más helységbeliek műveltek. Buzsák 95 kapás szőlőterületének egy része Mohácsipusztán feküdt. Endréd 58 kapányi szőlőjét ebben az évben a jég elverte. Jut csekély területű szőlője „hitvány bort (vini vilioris) terem, amit még áron alul sem tudnak eladni, maguk fogyasztják el". Lelle „négy éve népesült be" (1716). Lengyeltóti szőlőterületének nagyobb része Mohácspusztán volt (28 kapa). Sámson „három éve népesült be" (1717). Szőlősgyörökön „a szőlő közös" (37 kapa). Teleki községben, ahol a török hódoltság előtt a legtöbb szőlőműves lakott, ebben az időben „szőlőt a makkoserdőből irtottak". Túr községet „öt éve próbálják benépesíteni" (1715). Varjaskéren „négy éve ültettek szőlőt" (1716). Andocson 16 kapa szőlő majorsági kezelésben volt. Ehelyett a jobbágyok Köpipusztán kaptak földterületet. Ha a három összeírás adatait egymás mellé állítjuk, és a területünket összehasonlítjuk Somogy megye teljes területének számadataival, a következő képet kapjuk: 1695. 1715. 1720. Kapás szőlő: 938 1217 2175 Falvak száma: 19 40 40 Somogy megye falvainak száma: 64 ? 210 Somogy megye szőlőterülete: 1863 4132 4247 (3097 4854) Csánki sz. Az 1720. évi összeírás a szőlőterületen kívül közli a kapánként! átlagtermést és a bor árát urnánként, vagyis alkonként. Érdemes figyelemmel kísérni az átlagtermést és a borárakat, valamint a szőlőtermő területeket is,