Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII-XX. századi történetéből

Galgóczy Károly (1855) megemlíti a somogyi borokat, de nem sorolja környékünket egyetlen borvidékbe sem.

5 Keleti Károly (1876) Zala, Veszprém, Somogy vármegyéket a Balaton melléki borvidékbe sorolja.

6 Jankó János szerint (1902) a múlt század végén a Balaton környékét nyolc borvidékre osztották. Ezek közül három az északi részre esik. I. Kenésétől Akaiiig a csopaki borvidék, a II. Zánkától Szigligetig a badacsonyi, a III. Balatonedcricstől Keszthelyig a keszthelyi borvidék. A negyedik Keszthelytől Vörsig. (Ezen a területen alig van szőlő.) Az ötödik terület a kéthelyi borvidék a Kis-Balaton és a Nagyberek közti terület, mely a vörös bor területe. Balatonkeresztúrnál kezdődik a hatodik, vagyis a somogyi homok szőlők területe. Szárszóig húzódik, és főleg sillert terem. Dombvidék jellege van a Szárszótól Kilitiig terjedő hetedik területnek, mely ugyancsak sillert terem. Végül Balatonfőkajár, Fokszabadi és Siófok, mint a mezőgazdaság egyéb ágaiban, a szőlőművelésben is az alföldies Mezőségnek jellegét ölti magára, amelyhez földrajzilag is tartozik.

7 A harmincas évek elején a Somogy-Zalai elnevezésű borvidékhez tartozunk. Nem sokkal később a lengyeltóti, a marcali és a tabi járást a Balaton melléki borvidékbe sorolták.

8 Az 1938. XXXI. tc. a felső Balaton-parti községek szőlőit Szigligettől Felsőőrsig a badacsony-füred-csopaki borvidékbe, a többi zalai Balaton-parti szőlőket a Balaton melléki borvidékbe, a déli parti szőlőket pedig a dunántúli borvidékbe sorolta.

9 Az 1959. évi 23. tvr. területünket nem sorolja egyetlen borvidékbe sem. A borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyek közt Somogy megyéből csak Kéthely, Kőröshegy és Szólád községeket jelöli meg. A bortermőhelyek között a dunántúliban Somogy megye is szerepel. A csemegeszőlő-termesztő körzetek között a negyedik a balatoni körzet. Ide tartoznak a Balaton déli oldalán elterülő szőlőtermelő községek.

10 Napjainkban egy új borvidék kialakulásának, születésének vagyunk a tanúi. A régi termőtáj felújítása, a szőlőtelepek rekonstrukciója, új fajták telepítése, a korszerű nagyüzemi ültetvények kapcsán egy új termelési rendszer is kialakult, mely a környező szőlőtermő területeket is magába foglalja. A táj szőlőtermesztésének elindítója, terjesztője, szervezője a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát. A borvidékbe sorolás a környék 30 településének szőlőkataszter szerint I. és II. osztályai területeire terjed ki. Felöleli a déli part községeit Balatonszabaditól Balatonszentgyörgyig, valamint Andocs, Lengyeltóti, Pusztakovácsi, Böhönye vonaláig terjedő területet. Vitathatatlan érdeme van a Balatonbogiári Mezőgazdasági Kombinátnak abban, hogy ezt a tájegységet 1982-ben Dél-balatoni Borvidékké nyilvánították. 2. A dél-balatoni borvidékhez tartozó terület szőlőművelése a középkorban Az Árpádok alatt a szőlőtermelés az ország egész területén elterjedt. A híresebb bortermő vidékek sorában a miénk is ott található: Szerem, Szekszárd, Somlyó, Szentgyörgy, Balaton mellék, Kál, Sopron, Ruszt, Ság, Vértesalja, Pécs-