Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

A birtokosok 4,97%-át (a világi nemeseknél 4,09) jelentő nagybirtokosok viszont a birtok 64,89%-át (a világi nemeseknél 69,41) mondhatták a magukénak.

25 Még nagyobb lehetett a nagybirtokosoknak mind számaránya, mind birtokrészesedése a nem úrbéres, hanem majorsági birtok esetében. Erre vonatkozó adatokkal azonban nem rendelkezünk. JEGYZETEK 1. Magyarország népessége a pragmalica sanctio korában 1120-21. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, XII. k. Bp., 1896. 2. Az 1787-i népszámlálásra 1. Thirring Gusztáv. Magyarország népessége II. József korában. Bp., 1938. Danyi Dezső és Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp., i960. 3. A bő irodalomból csak néhány munkát sorolok fel. Szabó István: A magyarság életrajza. Bp., 1941. (3-3,5 millió.) Dávid Zoltán: A történeti statisztika forrásai című kötetben. Bp., 1957. (4 millió.) Pápai Béla a Magyarország történeti demográfiája című kötetben. Bp., 1963. (4,1 millió.) Kováts Zoltán az Agrártörténeti Szemle 1969. évi évfolyamában. (5,5 millió.) 4. Az adatokat a Statisztikai Hivatal id. kiadványából és Thirring Gusztáv id. művéből vettük. 5. Az adatok Thirring Gusztáv idézett művéből valók. 6. Az adatok részben a Statisztikai Hivatal id. kiadványából, részben Thirring Gusztáv id. művéből valók. 1720-nál a háztartásoknak összeírt, nem pedig Acsády Ignác által módosított számát vettem alapul. 7. Az adatok a Statisztikai Hivatal id. kiadványából valók. 8. Az adatok egy több statisztikai táblázatot tartalmazó kötetből valók. Orsz. Lvt. E 554. Fol. Lat. 918. 9. Azonos az előző jegyzetben említettel. ic. Az adatok részben a Statisztikai Hivatal, részben Thirring Gusztáv id. műveiből valók. IL Az adatok Thirring Gusztáv id. művéből. 12. Az adatok a Statisztikai Hivatal és Thirring Gusztáv id. munkáiból. 13. Az adatok Thirring Gusztáv id. művéből. 14. A népsűrűségre vonatkozó adatok Thirring Gusztáv id. művéből valók. 15. Az adatok a Statisztikai Hivatal id. művéből valók. 16. Az adatok Thirring Gusztáv id. müvéből valók. 17. A jobbágyvándorlásra vonatkozó adatokat Szabó István id. művéből, valamint két saját tanulmányomból vettem: Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a 18. sz. első felében (különnyomat a bécsi M. Történctkutató Intézet 6., 1936. évi évfolyamából), valamint Az újratelepülő Békés megye első összeírásai (sajtó alatt). 18. Szabó István id. mű 135. 1. 19. A településekről és telepítésekről Szabó István id. műve alapján írtam. A korábbi irodalmat megadja. Ebből csak egyet emelek ki, Konrád Schünemann könyvét a Habsburg birodalom népesedési politikájáról: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia. Berlin, é. n. Az újabb irodalomból 1. Balogh János-Sz.endrey István: Bihar megye benépesülése a török hódoltság után. Acta Universitatis Debreceniensis. Series historica 6. 1967. és Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Heves megyei füzetek, 3. Eger, 1955. Új módszerrel vizsgálta Pest város benépesülését a viszszafoglalás után Fallenbüchl Zoltán: Pest város népességének származáshelyei a statisztika és kartográfia tükrében. 1687-1770. Tanulmányok Budapest múltjából, 15. 1963.