Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)
300-ig 300-tól iooo-ig 1000-től 5000-ig 5OOO fölött Összesen Szűkebb Magyarország 1893 2689 709 29 5320 Erdély 839 1540 221 6 2606 Horvát-szlavón-dalmát királyság 462 229 20 — 711 3194 4458 95O 35 8637 E kimutatásban a szabad királyi városok nem szerepelnek. A katonai határőrvidékről pontos adatokat nem ismerünk, lakott helységei feltehetőleg kicsiny lélekszámúak voltak. 1 *' A természetes szaporulat A népesség számának, sűrűségének és területi megoszlásának alakulásában a század folyamán, amelyet számadatokkal próbáltunk több oldalról megvilágítani, több tényező játszott szerepet, részben olyanok, mint a korábbi századokban, részben mások. Az első ilyen tényező a népesség természetes szaporulata volt, annak kedvező és kedvezőtlen körülményei. A megelőző századokban ez a tényező játszotta a főszerepet, jelentőségét századunkban sem szabad lebecsülnünk, noha más, új tényezők viszonylagosan csökkentették. Arra a kérdésre, hogy a népesség természetes szaporulata századunkban a korábbi századokhoz képest miként alakult, számszerű választ adni ma még nem tudunk. Annyit azonban számszerű adatok ismerete nélkül is feltételezhetünk, hogy alakulása kedvezőbb volt, mint a 16. és 17. században, mert kevesebb volt az ország területén pusztító háború. A háború mellett a járványok voltak a népszaporulatnak a legnagyobb akadályai. Járványok századunkban is tizedelték a lakosságot, időszakunkban a legnagyobb méretű az 1730-as évek végén. Számszerű adataink a járványok pusztításairól sincsenek, csak feltételezzük, hogy nem voltak nagyobbak, mint a korábbi két században. A természetes szaporulat tehát századunkban valószínűleg nagyobb volt, mint a 16. és a 17. században. A korábbi két évszázadénál jóval nagyobb népszaporulatot, főleg pedig a népsűrűség és a területi megoszlás alakulását, elsősorban nem ez a tényező okozta, hanem három másik: a belső népvándorlás, a kívülről való beköltözés és külföldieknek a szervezett betelepítése. Egyik sem volt korábban teljesen ismeretlen, méreteit tekintve azonban mindhárom újszerűen hatott. A belső népvándorlás A belső népvándorlás, amely a török hódoltság idején is szakadatlanul folyt az országon keresztül-kasul, nem utolsó sorban a hódoltatott területen be-
