Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

A szűkebb Magyarország relatív népessége tehát Erdélyével szemben jelentősen megnőtt. Ezt is természetesnek találhatjuk.

6 A szűkebb Magyarország relatív népességének alakulásáról a horvátszlavón-dalmát királyságéval és a katonai határőrvidékével szemben 1720 és 1787 között ugyanúgy nem tudunk képet adni, ahogy nem tudtuk e részek abszolút népességét sem összevetni 1720 táján. Erdélyen magán belül a 3 nemzet: magyar, székely és szász területe, a megyék, a székhely székek és szász székek között a háztartások és a népesség száma 1721-ben így oszlott meg: Megyék Háztartás Népesség 45 199 417 089 Székely székek 21655 175 382 Szász székek 29644 213750 Összesen 96498 806221 A megyékben tehát valamivel többen laktak, mint a Székelyföldön és a Királyföldön együtt.

7 Ezeknek az adatoknak megfelelői 1787-ből nem állnak rendelkezésünkre, mivel ekkor egész Erdély megyékre volt kormányzatilag felosztva. A horvát-szlavón-dalmát királyság 2 fő része: a magyar tengerparttal együtt számított Horvátország és Szlavónia népességének egymáshoz való arányára vonatkozó adataink 1720 körűiről nincsenek. A század utolsó évtizedében a két rész népessége a következő volt: Horvátország 388 854 Szlavónia 269 026 Összesen 657 880 A szűkebb értelemben vett anyaországnak ugyanakkor 6 583 259 lakosa volt. A horvát-szlavón-dalmát királysággal együtt számított Magyarországnak Erdély és a határőrvidék nélkül - Horvátországban 5,45, Szlavóniában 3,76, öszszesen 9,21%-a élt. Magának Horvátországnak a lakossága az alábbiak szerint oszlott meg: Zágráb megye 5 3,64% Várasd megye 23,52% Körös megye 17,72% Tengerpart 5,12% 100,00% Szlavóniáé pedig így: Verőce megye 44,49% Szerem megye 30,21% Pozsega megye 25,30% 100,00%