Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA A XVIII. SZÁZADBAN (Statisztikai adatok) EMBER GYÖZÖ Ha Magyarország történetének a honfoglalástól napjainkig eltelt századait abból a szempontból hasonlítjuk össze, hogy mennyire ismerjük őket, történetírásunk milyen mértékben foglalkozott velük, a XVIII. századot a sornak a végén találjuk. Ennek legfőbb okát abban láthatjuk, hogy nacionalista történetszemléletünk, az előtte álló XVII.-kel és az utána következő XIX.-kel összevetve, nemzetietlennek bélyegezte meg ezt a századot, történetének tisztázását elhanyagolta. Ennek a mulasztásnak a pótlásához a lakosság helyzetét a században megvilágító némely statisztikai adatok ismertetésével kívánok hozzájárulni. Ezek az adatok a lakosságnak részben népesedési, részben pedig osztályviszonyaira vonatkoznak. Alkalmasak arra, hogy az ország történetének sokféle szempontú vizsgálatánál felhasználhatók legyenek. Előre kell bocsátanom, hogy tanulmányomban XVIII. századnak csak az 1711 és 1790 közötti éveket tekintem. Rákóczi szabadságharcában, amely 1711-ben ért véget, a XVII. századra jellemző függetlenségi küzdelmek lezárultát látom. II. József halála pedig 1790-ben a Habsburgok felvilágosult abszolutizmusának a végét jelentette, amely után már a XIX. századra jellemző viszonyok alakultak ki. Tanulmányom időrendi részekre nem tagolódik, szerkezete tematikai. Ezen az alapon két nagyobb fejezetre oszlik, az egyik a népesedési, a másik az osztályviszonyokkal foglalkozik. Mindkét fejezeten belül, ugyancsak tematikai alapon, kisebb részek követik egymást, az első fejezetben 17, a másodikban pedig 8. I. fejezet Népesedési viszonyok A népesség száma Az ország népességéről mindenekelőtt azt kellene tudnunk, hogy a lakosság száma miként alakult időszakunkban, mennyi volt annak elején, és mennyi lett annak végére. Egyik kérdésre sem tudunk határozott, megnyugtató választ adni. A magyarázat a kérdésekre vonatkozó forrásanyag jellegében rejlik, amit viszont az időszak politikai, főleg kormányzati viszonyai határoztak meg.