Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Kanyar József: Könyv- és nyomdakultúra Dunántúlon a kései feudalizmus idején
Az iskolába járás arányairól - de a közművelődésre is - igen jellemző adatokat tudtunk összeállítani a meglátogatott falvakból: Sorszám Az iskola székhelyt Az iskolaköteles tanulók száma A ténylegcsen iskolába járók száma % I. Nemesvid 112 35 31,25 2. Tapsony 55 1 5 27,27 $• Szob 8 3 37,5° 4Mesztegnyő 2 8 10 55,7i 5Gadány 20 s 40,00 6. Marcali 76 33 43,42 7Nagygomba 30 10 33,33 8. Kisgomba 20 0 0,00 9Kisbize 40 30 75,00 IO. Buzsák 75 5 6,66 11. Kéthely 90 40 44,44 12. Balatonújlak 40 62,50 13Vörs 97 24 24,74 [4. Balatonberény 105 9 8,57 HBalatonszentgyörgy 73 7 9,58 16. Hollád 56 5 8,92 17Sámson 30 15 50,00 Összesen : 955 274 28,69 A táblázat szerint még a II. Ratio educationis utáni évtizedben is csak 28,69%-os volt a római katolikus népiskolák látogatási aránya, mindössze csak 6,29 /o-kal felülmúlva az I. Ratio educationis idejekori népiskolalátogatási arányait a megyében (22,40%). Az iskolaépületekre tekintvén - a segcsdi esperesi kerületen kívül is az ellenőrzések már csaknem mindenütt találtak iskolát: az anyaegyházakban Ollár és Gyékényes kivételével. A tömés és fonásfalú, szalmatetőzetű faépüietek azonban többnyire igen rossz állapotban voltak. Kurbély 30-30 ilyen ruinózus állapotban levő iskolát talált Somogyban és Zalában. A filiákban jóval roszszabb állapotok uralkodtak, hiszen 30-40 0 / o-ukban nem is volt iskola, de tanító sem. A szegényes filiális iskolák sorából szinte kivételként emelkedtek ki Somogyban a szorosadi és az egresi iskolák. De szegényes volt a gálosfai iskola is, amely „more patrio" tömésfalú volt és náddal fedett. Kurbély - mint fentebb is idéztük - 140 plébánián 7000 műre, 15000 kötetre becsülte egyházmegyéje papságának a könyvállományát. Ezek a számok 1845/46-ra hatalmasat növekedtek, a ténylegesen számba vett 44 plébánián már 2687 művet 4608 kötetben számoltak össze, a plébánosok könyvtáraiban pedig 3307 művet és 5671 kötetet.
