Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Szili Ferenc: Vásárok Somogyban (1700-1848)
vasok a vásárokon kívül olyan áruikat, amelyek a helyi céhmestereknél is megtalálhatók, nem értékesíthettek. Ellenkező esetben a törvényszegőket a további kereskedéstől vagy a mesterség űzésétől eltiltották, de ha a szükség úgy kívánta áruikat is elkobozták. Egyben felhívták a figyelmet arra is, hogy a kisebb mezővárosokban és helységekben a helybéli mesterembereket ne károsítsák azzal, hogy a hetivásárokban máshonnan hozott portékákat árulnak.''3 A céhek a termékek szabványaira is éberen és szigorúan őrködtek. 1815- ben a Helytartótanács arra utasította a megyét, hogy a kalaposmestereket szigorúan figyelmeztesse, a kalapok szabályszerű készítésére, azoknak „szélei 8 hü- velynyi szélességnél nagyobbak ne legyenek.”.M A cifraszűrök ügyében a megye a szomszédos megyékhez több átiratot is intézett. 1824-ben szemrehányást tett Zala megyének, mivel ott a cifraszűrök viselését és árulását nem tiltották el. A zalaiak azzal védekeztek, hogy a tilalmuk ellenére kerültek forgalomba, azok készítését és viselését ők sem engedélyezik. Ezen kívül a fokos baltáknak és a puskapornak az árulását is megtiltották a falusi boltokban.55 A cifraszűrök kérdésében a megyék között egyetértés jött létre. 1824-ben Veszprém mezővárosának átirata érkezett meg a somogyi megyeszékhelyre. Többek között megküldték a veszprémi és a palotai szűrszabóknak a könyörgőlevelét is, amelyben kérték, hogy „a cifraszűröknek készítését és viselését, mint lopásokra, rablásokra és egyéb erkölcstelenségekre ingerlő, s csábító költséges ruházatnemnek viselését egyáltalán minden különbség nélkül nemes, vagy nemtelen személyre nézve legszorgosabban eltiltani méltóztassanak,,.56 Majd az alábbi javaslatokat tették:57 1. A szűrnek gallérja másfél lábnyi hosszúságnál többet meg ne haladjon. 2. A szegés mind a gallér körül, mind elöl a szűrköpeny szélein felülről az aljáig akármi, de egyforma színű posztóból legyen ... 3. A galléron, jobb és bal felől úgynevezett fél patkó, úgyszintén oldalról, mind a két felől a pálhák . .. összevarrásának eltakarására felvarratni szokott posztó, akár csipke, akár pántlika légyen, az az ujjnyinál szélesebb ne légyen, a színe pedig a szegés posztójával egyezzen ... 4. A rojtosodás akadályoztatására a szűrköpenyegnek fekete, vagy egyéb színes cérnával, vagy fonállal, csak egyrendű és ágú keresztes, tűrés, vagyis vízfolyás türettessék, ezen meghatározásokon kívül pedig minden egyéb cifraságoknak készítése és viselése egyáltalában, minden különbség nélkül, nemes vagy nemtelen személyre nézve egyformán tilalmaztatik. Majd a járásbeli szolgabírákat arra kérik, hogy a szűrökről a felesleges cifraságokat fejtessék le, „megszegőit, ha nemtelenek 24 pálcaütésekkel büntettessenek, ha pedig nemesek, ellenek. . . fenyítő per téttessen”.58 A kínos pedantériával körülírt cifraszűr szabványa, a céhek maradi szemléletét tükrözi, akik tartózkodtak minden újítástól. A divatot azonban nem lehetett megállítani és rendeletekkel megtiltani. Sokan egyfajta tiltakozásként vállalták az új divatot a maradisággal szemben. A vásárokon a nemeseket bizonyos előjogok illették. Ezeket azonban sok helyütt nem vették figyelembe. 1835-ben három lát- rányi nemes tett panaszt a megyénél, mivel Fehérvár szabadkirályi városában helypénzt kellett a nemeseknek is fizet,niök, ellenkező esetben megzálogosították őket.59 207
