Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556-1561)
ennek kétszeresénél is többet, 80 forintot szolgáltatott be a várhoz censusként és az egyéb szolgáltatások váltságaiként. Sziget szorongatott helyzete persze nemigen kedvezett az ilyesféle - nyu- godtabb körülményeket és hosszabb időt igénylő - szervezési feladatoknak. Nem csoda, hogy a fentieken túlmenően Horváth sem tudott komolyabb eredményeket felmutatni az elődje, Kerecsényi László idején nagyon szétzilálódott szigeti befolyási övezet újjászervezésében. Bár a szigetiek - ezúttal inkább délnyugati irányban - legott hozzákezdtek az adóztatáshoz, ahogy felszabadultak a török ostrom alól, Horváth első szigeti kapitánysága idején számottevő eredményekkel nem dicsekedhettek. Mindössze kilenc helység vállalta az adót: 1556. szeptember 5-én Karancs, amelynek képviseletében Dicső Ambrus vállalta, hogy Szent Mihály napig 100 forintot fizetnek és 1 jó szőnyeget adnak a várhoz, s külön a kapitánynak ígért 10 csizmát, 1 jó, a méltósághoz illő köpenyt, a provizornak pedig 25 tollbokrétát. Hogy ezt a vállalást - a zsellérek nélkül is 40 telkes jobbágytól lakott - baranyai falu teljesítette-e, arról nincs híradásunk. Az árkiak nevében Hajas Gergely először 1556. november 17-én 50 forintban alkudott meg a szigetiekkel, amelyből 38 forintot - ha nem is az ígért határnapig, Szent Mihályig - le is róttak. A pellérdiek ismeretlen napon 200 darab sót - amit Szent Mihály és Szent Márton napján kellett beszolgáltatniuk -, 1 köböl (zabból, árpából, rozsból álló) abrakot, 4 nyeregesatot (szíjával), 1 bársony féket és szép fekete báránybőröket ígértek. Aranyos nevében Erős Pál és Berta János jelent meg Szigeten 1556. szeptember 11-én. Mivel ez a falu Istvánffy Pál és Bika András tulajdonában volt, Szigetre csak vármunkával tartozott; ennek váltságát 32 forintban, 50 köböl abrakban, i szőnyegben és más - nem részletezett - török holmikban határozták meg. Harkány - amely 25 telekből állt - ugyancsak közmunkaváltságként 12 forintot, i két asztalra elegendő nagyságú szőnyeget, 1 féket, 28 köböl abrakot és külön Horváthnak 20 köböl abrakot ígért. (Mivel mindezt Szent Mihály napján kellett beszolgáltatniuk, a megállapodásra itt is szeptember elején kerülhetett sor.) Kövesd kötelességvállalása 1557. február 24-én történt Berki Mihály révén: a falu március 4-ig be is szállította a várba a vállalt 100 köböl bort. Érthetőképpen, hiszen ennek elmulasztása esetén, pontosan a kétszeresét kellett volna beadnia. Vidág nevében Tóth Orbán, Vásárosdombó nevében pedig Szemere Ferenc ugyanazon napon, 1557. március 7-én fogadta meg, hogy faluja egyösszeg- ben 18, illetve 25 forintot fizet Szigetre. (Az utóbbiak az előző évről is adósak maradtak 10 forinttal.)79 Horváth Márk végül is csak második kapitánysága idején tudta kibontakoztatni igazi szervezői képességeit, ekkor azonban olyan sikereket ért el e téren, amilyenekkel kevés végvári kapitány dicsekedhetett ekkor tájt is, később is. A szigeti vár befolyási övezetének növekedését szinte menet közben szemlélhetjük a vár 1559/1560-as bevételi könyvében. Először lássuk, hogyan folytak be a legkülönbözőbb típusú várbirtokokról a pénzadók;80 5?
