Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Borsa Iván: Csepelyi falukép 1412-ből (Forrásközlés)
püspököt, a fehérvári prépostot és őrkanonokot, a fehérvári Szent Miklós-egyház prépostját, a lövöldi perjelt és Csepelyi Demetert, s a per az 1402. év böjtközepének nyolcadára (márc. 8.) halasztódott. Ekkor a fehérvári káptalan is perbe lépett, a veszprémi püspök viszont nem jelent meg. Az egyháziak bemutatták bizonyítékaikat, Csepelyi Demeter erre újabb határidőt kért. A per végül is 1411- ben György-nap nyolcadán (máj. 1.) folytatódott, amikor Kátai Mihály és Osz- topáni Dénes mutatott be okleveleket. [A veszprémi püspök és Csepelyi Demeter bizonyítékainak bemutatása kifelejtődött a terjedelmes oklevélből, amint kimaradt annak közlése is, hogy miként került a per az 1411-i György-nap nyolcadáról az 1412-i György-nap nyolcadára, amikor Garai Miklós nádor az alábbi intézkedést tette.] A nádor szükségesnek tartotta, hogy a nádori ember a somogyi kon- vent kiküldöttének jelenlétéiben minden tulajdonos valamennyi telkét, szántóföldjét, szőlejét, rétjét, erdejét, berkét és más haszonvételét vegye számba okleveleik szerint, egyben kijelölte, hogy a feladatot a birtokosok milyen sorrendjében végezzék oly módon, hogy egy-egy telekhez annyi szántóföld, rét, erdő és más szükséges haszonvétel tartozzék, amennyi a szomszédos birtokok jobbágybirtokainak átlaga; egyben a kiküldöttek az általuk kijelölt részekbe iktassák be a birtokosokat. A somogyi konvent az eljárást 1412-ben Jakaib-napjának nyolcadán (aug. 1.) és az azt követő napon bonyolította le, s az eredményt részletesen leírva oklevélbe foglalta. - A nádori ítélet és a konventi eljárás alapján az ügy csak átmenetileg jutott nyugvópontra. i436A>an Kátai Márton fiának: Mihálynak fiai: László (egregius) és Fiilöp perújrafelvételi engedélyt kértek és kaptak Zsigmond királytól, így a többi birtokost (az említettek utódait és örököseit) Mihálymap nyolcadára (1436. okt. 6.) megidézték a királyi jelenlét bírósága, vagyis Bátori István országbíró elé. Az alperesek ekkor bemutatták Garai Miklós nádor és a somogyi konvent 1412-ben kelt fent említett oklevelét, mire a Kátai testvérek és a lövöldi perjel elpanaszolták, hogy a fehérvári káptalan részére megítélt Három ekényi [és 30 holdnyi] földet részben az ő birtokukból hasították ki, s többeket megneveztek, akik a kijelöltnél többet birtokoltak. Az országbíró megállapította, hogy Garai Miklós nádor nem ítélhette volna meg királyi mértékű holddal mérve a fehérvári prépost és a káptalan részeit, mert II. András oklevele nem tesz említést királyi mértékről, így ezeket is a többivel azonos módon, vagyis a helyileg használatos (usualia) holddal kellett volna mérni. Felkérte tehát a somogyi konventet, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a királyi udvarból e feladatra kijelölt királyi emberek egyike mérje fel újra a fehérvári káptalan részére előzőleg juttatott részeket helyileg használatos holddal, s a fennmaradó részbe iktassa be a Kátaiakat, valamint a lövöldi perjelt és a konventet; majd az előző összeírás alapján ellenőrizzék, hogy nem birtokol-e valaki a megjelöltnél többet, s ha igen, ezekbe is iktassák be a felpereseket, s mindenki mást hiánytalanul hagyjanak meg az előző összeírásban megjelölt részekben. Az eljárás során sem más helységbeli birtokosnak, sem másnak az ellentmondását ne vegyék figyelembe, s György napjának nyolcadára (1437. máj. 1.) tegyenek jelentést a királynak. — Az ítélet elrendelt végrehajtásáról adat nem maradt ránk. * Az oklevél a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában (DL) 44118. szám alatt található. Előző őrzőhelye a Magyar Nemzeti Múzeum levél4
