Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1938 márciusától-1945 áprilisáig)
szét jóvátétel! munkára a Szovjetunióba viszik. Az akciót hamarosan további területekre is kiterjesztik. 1945. március vége. A Volksbund-vezetőség elhagyja Sopront és a német birodalom ausztriai területére menekül. 1945. április 22. Az Attersee mellett meghúzódó Basch, négy másik társával, memorandumot intéz a nyugati megszálló hatalmakhoz. Megpróbálják „megmagyarázni” a Volksbund szerepét, s kérik, hogy ,,a három demokrata nagyhatalom”, az esetben, „ha a háború befejeződése után az új magyar kormánnyal kapcsolatot teremteni nem tudnának, avagy az új magyar kormány az evakuáltak hazatérését nem helyeselné, úgy adjon lehetőséget arra, hogy vagy Amerikában, vagy Dél-Afrikában telepedhessenek le”. JEGYZETEK A kronológia 1919 augusztusától 1938 márciusáig terjedő része a Somogy Megyei Levéltári Évkönyv 1986. évi (17.) kötetéinek 377-407. lapjain jelent meg. A jelenlegi, 1987. évi (18.) kötetben közök rész (1938 márciusától 194; áprilisáig) eseményeinek összefüggő, elemző és értékelő tárgyalását Tilkovszky Lóránt: „Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és Magyarország 1938-1945” című monográfiája (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978.) nyújtja. A problematika korábbi felvázolása ugyancsak tőle: „A Volksbund szerepe Magyarország második világháborús történetében.” (Történelmi Szemle, 1968. évi 3-4. sz. 294-312. 1.) Szintén korábban megjelent részlettanulmányai e témakörből: „Népinémet mozgalom és magyar nemzetiségpolitika 1938-1941” (Acta Historioa, 1966. évi 1-2. sz. 59—Híi. 1. és 3-4. sz. 319-346. 1.), ,,A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika 1944. március 19-1945. április 4.” (Századok, 1973. évi 1. sz. 25- 63. 1.), illetve monográfiája: „SS-toborzás Magyarországon” (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1974.). Viszont újabban: „A bécsi német népcsoport-egyezmény megítéléséről” (Elmélet és politika. Információs szemle, 1983. évi 3. sz. 57-73. 1.), továbbá „A Szociáldemokrata Párt és a nemzetiségi kérdés Magyarországon a második világháború időszakában” (Párttörténeti Közlemények, 1983. évi 4. sz. 45-83. 1.), s „Ellenállás a magyarországi németség körében a második világháború éveiben” (Tájékoztató. A Művelődési Minisztérium Marxizmus-Le- ninizmus Oktatási Főosztályinak kiadványa. 1984. évi 6. sz. 54-63. 1.). Lásd továbbá Fehér István: „A bonyhádi Hűségmozgalom történetéhez” (Nemzetiségi Füzetek, 4. sz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983.). A kronológia-készítés gyakorlatába az 1986-87. tanévben is bevontam a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen rendszeresített nemzetiségtörténeti szemináriumom IV. éves hallgatóit: Baliné Zalavári Ágota, Csanádi Beáta, Haraszti Marianna, Kocsis Judit, Kovács Erzsébet, Krázi Csilla, Kustán Judit, Németh Orsolya, Szabó Mária lelkesen és eredményesen dolgoztak.
