Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1938 márciusától-1945 áprilisáig)
1941- január 19. A Honvédelmi Minisztérium 70.000/1941. sz. rendelete a leven- tekópzésről. A Volk.sbund élesen kifogásolja, mert akadályát képezi ,a német if júság különálló szervezésének. 1941. január 23. A VoMi Budapestre küldi Kubitz SS-őrnagyot, hogy megintse a Volksbund-proipagandát: azonnal fel kell hagyni az olyan kijelentésekkel, hogy a német birodalom akár fegyverrel is érvényt szerez a magyarországi német követeléseknek, mert a valóságos helyzet az, hogy a magyar- országi német népcsoport áttelepítése útján fogja feloldani a feszültségeket. 1941. február 1. Megjelenik ia 700/1941. ME. sz. új kisebbségi népiskola-rendelet, amely hatályon kívül helyezi az egységes vegyes tannyelvű iskolatípust előíró 11.000/1935. ME. sz. rendeletet, és lényegében visszaállítja a kisebbségi népiskolák korábbi három (A-, B-, C-) típusát, amelyet a 4800/1923. ME. sz. rendelet alapján vezettek be. A visszacsatolt területek szlovák, kárpátukrán, román, német népiskola-ügyét már eddig is így szervezték; e rendelet immár országosan általánossá teszi ezt, de A-típusú (teljesen nemzetiségi tanításinyelvű) iskolát - a visszacsatolt területeken kívül - a végrehajtás során csak a németeknek adtak. 1941. február 5. A német népcsoport-vezetőség közzéteszi állásfoglalását az új kisebbségi iskolarendelettel kapcsolatban. Kifogásolja a rendeletben meghatározott 3 iskolatípus közti szabad választást, leszögezi, hogy a bécsi népcsoport-egyezmény által megkövetelt népinémet iskola tannyelve csakis német lehet, továbbá, hogy az iskolakérdés csak az esetben lenne megoldottnak tekinthető, ha a tanítás nyelvének és a tanítás szellemének meghatározását, valamint az iskolafelügyeletet is a népcsoport autonóm jogának ismerték el. Az állásfoglalás azon szavait, hogy „kizárólag nemzeti- szocialista szellemű nevelésről lehet szó”, a magyar cenzúra törölte. 1941. február 1-15. Népszámlálás, igen feszült légkörben. A magyar propaganda arra irányul, hogy a nem magyar anyanyelvet vallók - a magyar politikai inemzetfelfogásnak megfelelően - magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Azokat a németeket, akik nem ezt teszik, hazaárulóknák tekintik, és a Hitlerrel kötendő kitelepítési egyezmény keretében el szándékoznak távolítani az országból. (Az 1941. évi népszámlálásnak csak a felszabadulás után, 1947-ben közzétett végleges eredményei szerint - az 1941. áprilisában megszerzett Délvidéket is már magában foglaló megnagyobbodott országterületen — 658928 volt a német anyanyelvűek, és 495 850 a német nemzetiségűek száma. Az országgyarapodások előtti, trianoni országterület viszonylatában 477 057, illetve 303 419.) 1941. február 12. Teleki Pál miniszterelnök volfcsbundista képviselőket fogad. Hozzájárul a kifogásolt levente-rendelet bizonyos módosításához, de arról, hogy a német ifjúság katonai előképzését átengedje a népcsoport-vezetőségnek, szó sem lehet. 1941. február 12. Megnyílik a budapesti tudományegyetem Német Tudományos Intézete (Deutsches Wissenschaftliches Institut), amely hamarosan felállítja fiókjait Szegeden, Kassán, Debrecenben, Kolozsvárott, Győrben és Pécsett is. Feladata, hogy összefogja és irányítsa a magyarországi németségre vonatkozó kutatásokat, kimutassa a települések és városok német eredetét, regisztrálja a magyarországi német kultúrteljesítményeket stb. Munkatár368
