Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)
4. A hazatérés után Az orosz hadifogságból hazatért valamennyi tisztet már 1918-ban arra kötelezték, hogy leírja hadifogsága élményeit. Ebből elsősorban arra voltak kíváncsiak a hadsereg parancsnokai, főleg az elhárítás emberei, hogy kik azok személy szerint, akik a bolseviki forradalomban részt vettek és vöröskatonák voltak. Ekkor már a hadsereg vezetői több ezernyi adat birtokában voltak. A Tanácsköztársaság megdöntése után a csóti leszerelő megfigyelő táborban emelték ki a vöröskatonákat és a volt csekistákat. A megfelelő adatok beszerzése után internálták vagy csendőrfelügyelet alá helyezték a volt vöröskatonákat. A belügyminiszter 19122. január 10-én az orosz hadifogságból visszatérők fokozottabb ellenőrzését valamennyi kerületi főkapitánynak és alispánnak elrendelte. A bizalmas intézkedés a következőket tartalmazta:126 „Az államrendőrség székesfehérvári kerületi főkapitánya jelentést terjesztett fel hozzám, melyben vázolja az oroszországi anarchistikus állapotokat, különösképpen hangsúlyozza annak veszedelmes voltát és, hogy azok mennyire meg- mételyezőleg hatnak a még ott fogságban lévő katonáink lelkületűre, kik a bol- sevizmus eszméit legalábbis részben magukévá téve, kerülnek vissza Magyarországba. Ezek alapján tehát nyilvánvaló, hogy az ilyen hazatérő foglyokkal szemben fokozottabb ellenőrzés és a kivételes rendőri eljárás gyorsabb keresztülvitele szükséges. Ezzel szemben a kerületi főkapitány jelentéséből azt állapítottam meg, hogy a közigazgatási hatóságok - kevés kivétellel - nem veszik eléggé komolyan az ilyen ügyekben a reájuk rótt kötelességeiket. Az ez irányú megkereséseknek sok esetben indokolatlanul csak hónapok múlva tesznek eleget, mely késedelem nemcsak az eljárást teszi hosszadalmassá, hanem annak következtében nem egy esetben kellett az eljárás alá vont egyént indokolatlanul hosszú ideig őrizetben tartani. Egy másik visszás állapot, mely az egész eljárás czélját veszélyezteti, - abban nyilvánul meg, hogy a Közigazgatási hatóságok igen sokszor nem teszik ellenőrzés tárgyává hogy a rendőri felügyelet alá helyezett és jelentkezésre utasított egyén jelentkezési kötelezettségének eleget tett-e, vagy ha ellenőrzik is annak eredményéről a megkereső hatóságot nem értesítik, daczára annak, hogy minden egyes esetben távirati értesítést kapnak arra, hogy egy-egy hazatérő rendőri felügyelet mellett jelentkezési kötelezettségre utasíttatott. Ezen eljárás azt eredményezi, hogy a rendőri felügyelet alá helyezett egyénnek módjában áll magát az ellenőrzés' alól kivonni. A fent vázoltak alapján tehát elrendelem, hogy a visszatérő hadifoglyok elleni kivételes rendőri eljárás folyamán intézett megkeresések mindenkor soron- kíviil foganatosíttassanak és: amennyiben a csóti tábor államrendőrségi kirendeltségének értesítésében megnevezett egyén a tartózkodási helyéül megjelölt községbe meg nem érkezik, illetve nem jelentkezik, arról a fent nevezett kirendeltség táviratilag értesíttessék, hogy annak módjában legyen a körözés iránt haladéktalanul intézkedni. Végül nyomatékosan figyelmeztetem az I. fokú rendőri hatóságokat, hogy az elrendelt rendőri felügyeletet szigorúan foganatosítsák, mert a felügyeletet kimondó határozatban megállapított feltételeket csak az a hatóság változtathatja meg, amelyik azoknak meghozatalára jogosult.” 353
