Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

4. A hazatérés után Az orosz hadifogságból hazatért valamennyi tisztet már 1918-ban arra kötelezték, hogy leírja hadifogsága élményeit. Ebből elsősorban arra voltak kí­váncsiak a hadsereg parancsnokai, főleg az elhárítás emberei, hogy kik azok sze­mély szerint, akik a bolseviki forradalomban részt vettek és vöröskatonák vol­tak. Ekkor már a hadsereg vezetői több ezernyi adat birtokában voltak. A Ta­nácsköztársaság megdöntése után a csóti leszerelő megfigyelő táborban emelték ki a vöröskatonákat és a volt csekistákat. A megfelelő adatok beszerzése után in­ternálták vagy csendőrfelügyelet alá helyezték a volt vöröskatonákat. A belügyminiszter 19122. január 10-én az orosz hadifogságból visszatérők fokozottabb ellenőrzését valamennyi kerületi főkapitánynak és alispánnak elren­delte. A bizalmas intézkedés a következőket tartalmazta:126 „Az államrendőrség székesfehérvári kerületi főkapitánya jelentést terjesz­tett fel hozzám, melyben vázolja az oroszországi anarchistikus állapotokat, külö­nösképpen hangsúlyozza annak veszedelmes voltát és, hogy azok mennyire meg- mételyezőleg hatnak a még ott fogságban lévő katonáink lelkületűre, kik a bol- sevizmus eszméit legalábbis részben magukévá téve, kerülnek vissza Magyaror­szágba. Ezek alapján tehát nyilvánvaló, hogy az ilyen hazatérő foglyokkal szem­ben fokozottabb ellenőrzés és a kivételes rendőri eljárás gyorsabb keresztülvi­tele szükséges. Ezzel szemben a kerületi főkapitány jelentéséből azt állapítottam meg, hogy a közigazgatási hatóságok - kevés kivétellel - nem veszik eléggé komolyan az ilyen ügyekben a reájuk rótt kötelességeiket. Az ez irányú megkereséseknek sok esetben indokolatlanul csak hónapok múlva tesznek eleget, mely késedelem nemcsak az eljárást teszi hosszadalmassá, hanem annak következtében nem egy esetben kellett az eljárás alá vont egyént indokolatlanul hosszú ideig őrizetben tartani. Egy másik visszás állapot, mely az egész eljárás czélját veszélyezteti, - abban nyilvánul meg, hogy a Közigazgatási hatóságok igen sokszor nem teszik ellenőrzés tárgyává hogy a rendőri felügyelet alá helyezett és jelentkezésre uta­sított egyén jelentkezési kötelezettségének eleget tett-e, vagy ha ellenőrzik is an­nak eredményéről a megkereső hatóságot nem értesítik, daczára annak, hogy minden egyes esetben távirati értesítést kapnak arra, hogy egy-egy hazatérő rendőri felügyelet mellett jelentkezési kötelezettségre utasíttatott. Ezen eljárás azt eredményezi, hogy a rendőri felügyelet alá helyezett egyénnek módjában áll magát az ellenőrzés' alól kivonni. A fent vázoltak alapján tehát elrendelem, hogy a visszatérő hadifoglyok elleni kivételes rendőri eljárás folyamán intézett megkeresések mindenkor soron- kíviil foganatosíttassanak és: amennyiben a csóti tábor államrendőrségi kirendelt­ségének értesítésében megnevezett egyén a tartózkodási helyéül megjelölt köz­ségbe meg nem érkezik, illetve nem jelentkezik, arról a fent nevezett kirendelt­ség táviratilag értesíttessék, hogy annak módjában legyen a körözés iránt hala­déktalanul intézkedni. Végül nyomatékosan figyelmeztetem az I. fokú rendőri hatóságokat, hogy az elrendelt rendőri felügyeletet szigorúan foganatosítsák, mert a felügyeletet ki­mondó határozatban megállapított feltételeket csak az a hatóság változtathatja meg, amelyik azoknak meghozatalára jogosult.” 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom