Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)
SOMOGYI KATONÁK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN ÉS AZ OROSZORSZÁGI POLGÁRHÁBORÚBAN (1914-1922) ANDRÁSSY ANTAL i. A somogyi ezredek veszteségei Az 1914 nyarán a Szarajevóban történt trónörökös gyilkosságról a kaposvári lapok július elsején adtak hírt: „Megtorló hadjáratunkra elkísér bennünket minden kultúrnemzet áldása, hiszen dúvadokat fenyítiink meg, kik maholnap Nyugat-E.urópába is betörnek.”1 A módszeresen felszított háborús propaganda a szerbek elleni háborúban már „európai küldetésről” írt. Kaposváron a háborús hisztéria a város aranyifjait, a polgári rétegek kereskedőit, tisztviselőit és a hadsereg fiatal tisztikarát érintette elsősorban. A városban tüntetés tüntetést követett. A megyei és a városi tisztviselők július 25-től a 44. közös és a 19-es honvéd gyalogezredek parancsnokságaival a mozgósítás elrendelése után állandó érintkezésben voltak. Civilek és katonák a propaganda hatására azt hitték, hogy néhány hónap, és egy győztes háborúval véget ér Szerbia „megfenyítése”. Kaposvárott ekkor a 44-es közös gyalogezred 3. zászlóalja és a 19-es honvéd gyalogezred 3. zászlóalja állomásozott. A többi Pécsett és Fiúméiban, a 44-esek két zászlóalja pedig Bécsben állomásozott. Kaposvárról először a 44-esek indultaik a frontra. A Somogy-Tolna megyei kiegészítésű ezred augusztus 4-én, Batajnicán már készen volt a mozgósítással és egyhetes előremozgás után kapta meg a támadási parancsot. Az ezred elsőnek kelt át a Száva folyón.2 Az első ütközetben a 44-eseknek még szerencséjük is volt, mert csak hat halott és hetven sebesültjük maradt a csatatéren. A Sábáénál vívott ütközetben - két nap múlva, 1914. augusztus 12-14-én - azonban már az eltűntek és a halottak száma 140 volt. A bátorságukról híres „rosseb-bakák” sorait az egymást követő kemény csaták megtizedelték. Két hét alatt az ezred tiszti létszámának 26%-át, a legénységnek pedig a 18%-át elvesztette.3 Az ezredparancsnok augusztus 21-én már ötszáz embert kért utánpótlásul és katonáinak a kimerültségéről jelentett.4 1914. augusztus 12-23. között a harcérintkezésben lévő zászlóaljak veszteségei a következők voltak: Tiszt: halott 8, sebesült 22. Legénység: halott 103, sebesült 602, eltűnt pedig 79 fő. Így összesen: in halottja, 624 sebesükje és 79 eltűntje volt az ezrednek.5 Szeptember 5-én a megfogyatkozott ezredet kivonták a szerb frontról és átdobták a galíciai orosz frontra, ahol december közepéig 1 317 fővel töltötték 327
