Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
59- MSK. i. köt. 108-119. p. - Magyarország földbirtokosai. Szerk.: Baross Károly. Bp. 1893. Somogy megye. 574. p. 60. MSK. 42. köt. 26-36. p. - RUBINEK i. m. 597-610. p. 61. Az adatok forrását és a számítás menetének ismertetését lásd: T. MÉREY Klára: Nagyatád története 1849-től 1918-ig. Kézirat. 62. Uo. Hivatkozásokat lásd ott. 63. Uo. Hivatkozásokat lásd ott. 64. PESTY i. m. II. köt. 65. p. 65. MSK. i. köt. 108-119. P- - BAROSS i. m. 576. p. 66. MSK. 42. köt. 26-36. p. - RUBINEK i. m. 597-610. p. 67. T. MÉREY Klára: Szigetvár a kapitalizmus kezdetén. Zselici Dolgozatok IV. Szerk.: Vargha Károly. Pécs, 1971. 47—56. p. Források megjelölése és bővebb értékelése ott. 68. NÉMETH Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903. 385-386. p. 69. PESTY i. m. II. köt. 262-263. P70. BŐSZE Sándor: A Somogy megyei egyesületek története a dualizmus idején. In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1985. 401-432. p. 71. Uo. 419-429. p. 72. Szigetvár és Vidéke, 1889. évi számai. 73. CSÁNKI i. m. 158. p. 74. MSK. 48. köt. 72. p. 75. A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak c. kötetek. (Lelőhely: MSZMP Párttörténeti Intézet Könyvtára.) 76. 1881. évi népszámlálás. 235. p. - Csánki i. m. 157-158. p. 77. BERGEL József: Kaposvár negyven év óta. Kaposvár, 1877. 78. Dr. FEKETE Gyula: Az 50 év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár, 1929. 79. PESTY i. m. I. köt. 312-317. p. - Bergel i. m. 80. TÖTH Tibor: Félúton a megyeszékhely és a megyeközpont között. In: Kaposvár, 1975. 298. p. (Vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekre és városi képviselőtestületi jegyzőkönyvek adataira hivatkozik.) 81. FEKETE i. m. 36-46. p. 82. Kaposvár. Hetilap, rendkívüli kiadás, 1897. január 30. 83. MSK. 42. köt. 26—36. p. Rublnek i. m. 597-610. p. 84. Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876. évi Jelentése. I./2. 688-693. p. 85. Hazai Ipar Forrásai. Címjegyzék 1912. és 1914. évből. — CSÁNKI i. m. 188-196. p. 86. BŐSZE i. m. 419-421. p. — CSÁNKI i. m. 188—196. p. — A város villamosítási problémáinak kedvező megoldását lásd T. MÉREY Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában. In: A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, 1973. 61-62. p. 87. Az 1881. évi népszámlálás. 238. p. -CSÁNKI i. m. 188. p. Kaposvár 1860-tól vált ,,katonavárossá”, akkor helyezték ide az Albrecht főhercegről elnevezett tartalékparancsnokságot. A katonákat előbb magánházakban szállásolták be, majd 1863-tól már kaszárnyájuk is volt (a Donner-féle sörfőzdét alakították át számukra). Figyelemre méltó adatok találhatók e tárgyban ZÁDOR Mihály: Kaposvár, Bp. 1964. c. munkában. 88. TÓTH i. m. 1975. 312-319. p. Megköszönöm Kováts Valéria és S. Pallos Piroska muzeológusoknak, hogy a képek megszerzésében és kiválasztásában segítségemre voltak, s Gál Júlia kolléganőmnek, hogy a fényképeket, Méhesné FonyódiJValléria pedig a rajzokat elkészítette.
